Százlábuak

Full text search

Százlábuak v. ezerlábuak (állat, Myriopoda), az ízeltábuak állatkörének egyik osztálya, melynek fajai mindannyian szárazföldön élők, szárnyatlanok; lélekző csövekkel lélekzenek. Testük csupán fejre és törzsre tagolódott, mely utóbbin azonban tort és potrohot nem különböztethetünk meg. A rözset alkotó gyűrük száma meglehetős nagy, tág korlátok között változik, a teljesen kifejletteké 10-nél soha sem kevesebb (Pauropus), majd 15 (Lithobius), majd 20 (Polydesmus), majd 21-23 (Scolopendra), majd 30-70 (Julus), majd végre 31-173 (Geophilus). A gyűrük külsőleg majdnem valamennyien egynemüek vagy homonomok és kevés kivétellel mindannyian egy- v. két végtagpárt viselnek. A fej a csápokat viseli, amelyek legtöbbször bajusz- vagy sörteformák, kisebb-nagyobb számu ízekből állanak. A csápok töve mellett két oldalt fekvő szemek rendesen egyszerüek, kisebb-nagyobb számuak (Julus), ritkán összetettek (Scutigera), nem egyszer egészen hiányoznak (Geophilidae). Szájszerveik rágásra és harapásra módosultak, egyeseknl azonban szívásra szolgálnak (Polyzonidae). A lábpárak száma a csoportok egy részénél minden gyűrün egy (Chilopoda, Pauropoda, Symphyla), más részénél ellenben kettő (Diplopoda) és számuk szoros kapcsolatban áll a gyűrük számval. A lábak egyes ízeit csipő, tompor, comb, lábszár és lábfejl névvel jelölik; a lábutolsó rendesen csupán egy kamot visel, ritkán kettőt (Symphyla). Idegrendszerükben az agydúc meglehetős terjedelmes, kétkarélyos lapított. A világosságot kerülik és az elől gyorsan elrejtőzködnek. A világosságot még azok sem kedvelik, amelyeknek szemeik nicnsenek (Geophilidae), ezeknek valószinüleg bőrük érzékeny a világossággal szemben. Valamennyien kivétel nélkül váltivaruak és a két ivaregyén sokszor már külsőleg is felismerhető. Az ivarszervek rendesen tömlőformák s vagy az utolsó gyűrükön, vagy a test mellső részén a hasoldalon nyilnak a külvilágba. A himeknek kapcsoló és közösülő szerveik is vanak. Valamennyien tojók és tojásaikat a földbe rakják le csomócskákban, egyeseknek nőstényei a petéket és az új nemzetdéket egy ideig őrzik. Mindannyian szárazföldiek és éjjeliek. Táplálékuk vagy kisebb állatokból, vagy korhadó szerves anyagokból kerül ki. Egyik-másik a kártékony rovarok pusztításával hasznot csinál, de a fiatal növényrészek elrágásával némelyik kárt is okozhat. Vannak olyanok is, melyeknek marása mérges. Az eddig ismert élő fajok számát 900-ra becsülhetjük; legtöbb népesíti a forró földövet és ezek egyúttal az óriásak. Kihaltat még eddig keveset irtak le; a solenhofeni palából valók a legjobban ismertek, de a borostyánkőből is többet ismertettek. Négy rendre osztják: I. Chilopoda; az ivarnyilás a test hátulsó végén fekszik; a test minden gyűrüje csak egy lábpárt visel; a csápok sok ízüek, van két állkapocspárjuk és egy méregmirigyes állkapcsi lábpárjuk. Ide tartozó családok: Scutigeridae, Lithobiidae, Scolopendridae, Geophilidae. - II. rend. Symphyla szintelen, gyenge, kis testtel; a nagyobb gyűrükön egy lábpárral, egyszerü, sokízü csáppal, egy alsó állkapocspárral, állkapcsi lábak nélkül. Az ide tartozó fajok csupán a Scolopendrellidae családot alkotják s a Scolopendrella génusznak képviselői. Hazánkból is több faj ismeretes. - III. rend. Pauropoda igen kis testtel; minden testgyűrün egy lábpárral, három hosszu, finom ostorban végződő csáppal, egy alsó állkapocspárral, a második lábpár tövén fekvő ivarnyilással. Ide tartozó család a Pauropodidae a Pauropus genusszal, melynek hazai fajai ismeretesek. - IV. rend. Diplopoda, hengeres vagy félhenges, kemény páncélu testtel; a testgyűrükön két lábpárral, 7-8 ízü, egyszerü csáppal, szájfödővé módosult egy alsó állkapocspárral, állkapcsi lábak nélkül, a második gyűrün vagy a második és harmadik gyűrü között fekvő ivarnyilással, a hím közösülő szervvé módosult hetedik lábpárral. V. ö. Latzel P., Die Myriopoden der österreichisch-ungarischen Monarchie (1880-84) és Daday J., A magyarországi Sz. magánrajza (1890) nagy munkáit, továbbá Tömösváry Ödön, Silvestri F. és Verhoef C. több kisebb dolgozatát.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me