Előnevét nyitrai megyei Kis-Apponytól veszi. Ugyanazon megyében többi közt Szalakúzt a család birja.
Czimere kék mezőben nyakán átnyilazott hattyu; ugyanaz a vért sisakja fölött, mint a metszvény mutatja.
A Bartakovics család a felső megyék ismertebbei közül való. Lakhelye leginkább Nyitra megye, elágazott azonban távolabb is, mint Hont és Nógrád megyékbe.
A legrégiebb – kiről adatot találhattam – Bartakovics János valószinüleg János király hive, és ettől kaphatta birtokba Bihar megyében a 19 portából álló fejértói birtokot, mely különben a váradi püspökség javaihoz tartozott. Birta ezt 1552-ben.
Félszázad mulva élt Bartakovics Péter, kinek nejével Barbarith Zsófiával együtt Nyitrában Kraszna – máskép Széplaki részét Thury Fruzina Horváth Gáspárné – 1600-ban 400 forintért örökösen bevallja. Ugyan ennek Palásthy Borbála Madács Gergelyné is ugyanottani részét 1604-ben 200 forintért adja át. Ellenben hitvese ellen tiltakoznak annak nővérei 1606-ban, mivel Krasznai 4 telkét Cziráky Zsuzsannának vallotta be. Nejével napa Csery Zsófia után a Cseri és Varbóki (Hont megyei helységekbeli) öröksége fejében 50 forinttal elégitetett ki 1630-ban.
1651-ben élt Bartakovics Gáspár, kinek mart. 21-kén Korponán kelt záloglevél szerint elzálogitá Szögesdy Márton Gárdon helységben malombeli jogát 80 mfrtban. Ugyanez 1667-ben Léván alkapitány volt. Birt Nógrádban is a felső szomolányi pusztán.
Bartakovics János 1660-ban Hont megye alispánja.
B. Márton Nyitra megye követe 1729-ben.
B. Pál 1715-től esztergami kanonok, majd nagyprépost és almisi czimzetes püspök 43 évig. Érsek nem létében káptalani helyettes. Meghalt 1758-ban.
B. József, született Szalakuszon 1720-ban. Jesuitává lőn 1738-ban. Bölcsészet, hittan és jogbölcsészetet tanitott Kassán. Meghalt 1763-ban. Irt latinul Metallurgicont, és két drámát.
B. Adalbert, született 1792. april 10. Szalakuszon, pappá lévén 1830-ban esztergami kanonok, 1844-ben rosnyai püspök, 1850. april 2-kán egri érsek, és még azon évben cs. kir. belső titkos tanácsos lőn. Főpapjaink egyik legjelesbike, és irodalmunk pártolója.
Ugyan e családból Florián Nógrád megyei törvényszéki tanácsos. (1856.)
«»Arnold, ki az ujabb időben Nógrád megyei Borsos-Berinkébe tette át lakását.