Még egy csoport Horváth-ra találunk történeteinkben, kiknek családi eredetét, összeköttetését nem ismerve, rólok röviden itt egyben kell emlékeznünk.
Horváth Bertalan I. Ferdinand király korában élt, és Gyarmat várának is kapitánya volt 1552-ben. Vele ugyan egy időben élt egy másik H. Bertalan, miért a két férfiú élet történeteit is bajos egymástól megkülönböztetni.
H. Bálint 1605-ben Bocskai hive lőn Némethi Gergelynek a csepregi várból kibocsátott felhivó levele folytán.
H. Gáspár 1526-ban II. Lajos király küldöttje Szapolyay Jánoshoz. 1528-ban I. Ferdinand részére esküdteté fel Erdélyt; 1533-ban Bécsben a török követek megjelenésekor is jelen volt.
Horváth György Csanád megyében 1444-ben a Cseri vár kapitánya volt.
H. György 1594-ben Pálffy Miklós alvezére, Hardek főhadvezérnek táborozásában vett részt.
H. György Brandenburgi Katalin, és I. Rákóczy György ügyének előmozditója, és ez utóbbinak 1633-ban az eperjesi béke végrehajtására követe.
H. István Bethlen Gábor hadvezére 1622–1626-ban.
H. Mátyás Szathmár várát oltalmazta Szapolyai János vezére Kún Kocsárd ellen.
H. Mihály 1594-ben Báthori Zsigmond őt küldi sereggel a moldvai és oláh vajdák segélyére.
H. János élt 1526-ban; egy másik H. János 1671-ben.
Az irói pályán is több ilynevü egyén tünt fel:
H. Ádám szül. Kömlődön május 1-én 1760-ban, meghalt 1820. jan. 20-án Nagy-Bajomban. A „Hunnias“ stb. költemények szerzője.
H. János székesfejérvári püspök, és belső titkos tanácsos, magyar akadémiai tag. Született Csicsón Zala vármegyében 1769-ki nov. 4-én. Meghalt 1835-ki január 16-án.
Horváth József-Elek m. akademiai lev. tag. Meghalt 1835-ki január 20-án. Munkái főleg a Tudom. Gyüjteményben jelentek meg.
H. Zsigmond «»kővágő örsi préspost m.akadéiai tag. Született Kis-Köcskőn Zala várm. 1782-ki junius 21-én. Meghalt 1845-ben oct. 17-én, stb.