Hont vármegyei Alsó- és Felső-Cseri helységtől nyeri nevezetét, és származását a Hunt-Paznán nemzetségből azon Hunt nevü főispántól hozza le, ki a bozóki prépostságnak lelke enyhületeért alapitvány gyanánt Konszka és Pribel pusztát adományozván, miután azokról ünnepélyes oklevél nem adatott, Huntnak fiai Péter és Demeter azon adománynak 1262-ben IV. Béla király általi megerősitését eszközölték .
Hunttól kezdve a családfa igy következik:
Hunt (Comes); Péter 1266.; Ders 1266–1279.; Demeter 1379–1384. (Kata Gyarmati Péter l.); Károly; András de Zalusán nevezt. Laco de Zyg.; Tamás mester de Vajda; Ders; Bogus 1347.; László 1366.; Miklós 1347–85.; Péter 1349–85.; István 1349.–85.; Demeter veszprémi püspök 1389–91.; László sz.-györgyi prépost 1347–88.; Bertalan de Saknus; János 1398.; János 1385.; Miklós 1391–98.; Tamás 1391–1430.; Miklós; Egyed 1391. de Vajda et Jánok 1391.; János 1430.; László 1441–56.; Mihály 1442–55.; Antal de Csery Hont v. alisp. 1489–1502.; Miklós 1495–1517. (Siraky Kata Anna); Ferencz 1517–1540. (Endrédy Anna); Bora (Nagy Farkas); István 1562–91. (Buchányi Erzse); Fruzsina (Zelesényi Mátyás); Kata (Bossány Mátyás); Gergely 1603–34. †; Kata 1594–1604. (Berecse Mátyás); Ilona 1612. (Gáspár Miklós)
«»Miklós 1495–1517. (Siraky Kata Anna); Orsolya (Domaniky Pál); Márton 1572.; János 1569–72.; László 1569–1604. honti sz. biró. (Rédeky Kata); István 1572.; Ferencz 1572–1598. (Elefánty Anna); Márton 1636. Péter; Balás 1557–1616. (Táby Kata); Ilona 1603–12. (Syra Gergely); Judit 1607–52. (1. Lábody Pál. 2. Ormándy József); Zsófia 1557–80. (1. Orbonás András. 2. Tarjáni Nagy Fábián); Fruzsina (dar. Tibold István); Dora 1557.; Ferencz 1678. török fogoly. †; János 1658–1677. (Bakó Kata); István; István; Mária; Zsófia szül. Korponán 1658. máj. 30. (Nagy N.); Ferencz sz. Korponán 1665. sept. 30. (1. Pecsicher Anna. 2. Kobilicz Zsuzsa); Judit sz. Koronán 1668. aug. 30.; Mária (Kis-Ürményi Pálné); István; György 1736–66. †; János ügyvéd szül. Korponán 1727. aug. 26. megh. 1771. körül.; Rachel 1736–56.; Ferencz 1731-1766. (Horváth Kata) Zsuzsa 1765–66.; György 1764–74. (Bohus Anna); János 1774.; Mihály 1774. †; Sámuel 1774. Deviczén evang. lelkész.; György Zólyom várm. esküdt. (Molitorisz Erzse); János; József †; János; Márton (Sviatko Márton); Tamás 1774. drinovi ev. lelkész.; József megh. Silisberg. 1819.; Ferencz sz. Selmeczen 1754. megh. Korponán 1800. (1. Sipka Judit. 2. Huszár Mária); Mária (Kaszab József); Mihály; Mária (Cseriben laknak); Pál ev. lelk. Cseriben. (Pongrácz Anna); János koltai, utóbb jászfalvi pléb.; Sándor (nőtlen) F.-Pribélyen.; Ferencz insurgens szül. Sz.-Antalban 1777. jun. 28. megh. Korponán 1830. (Gajdos Erzse); József sz. Antalb. 1780. jan. 30. megh. Korponán.; Anna szül. 1783. (Sámbokréty András); István szül. Korponán 1788. aug. 30. tiszt a városnál. (Bohunka Mária); Mihály (Orem Anna); Anna; Jozefa; János sz. 1847. Korponán.; János katona †
Ferencz insurgens. (Gajdos Erzse); Ferencz sz. Korponán 1799. dec. 11. † 1849. (Sattfel Zsuzsa); József sz. Korponán 1807. sept. 11. egyetemi könyvtár-őr Pesten. (Kovácsy Paulin); Mária; József (katona); István Korponán.; Zsuzsa; Gábor sz. 1840.; Kálmán sz. 1841.; Krisztina; Paulina
A családfa élén álló Huntnak két fiátóli utódait, kiktől más családok származhattak, elhagyva, csupán Demeter ágát kell tekintenünk.
Demeter honti főispán, kinek nejeül Kata Gyarmati Péternek leánya emlittetik 1275-ben – ugyanez évben Miklóst Mártonnak fiát igtatja be Bori föld birtokába . 1278-ban ugyancsak Demeter Korpona városát törekedett hatalmába keriteni , miért nevezett városnak kérelmére IV. László annak kiváltságait megerősité . 1279-ben kapja Dragul földjét királyi adományban , és ugyanezen évben – különösen a cseh király Ottokár elleni hadban szerzett érdemeiért nyeri Kis-Teszerét , a következő évben pedig Hont megyei Cseri helységet .
Demeternek fia Ders, ennek Bertalan (irva de Saknus-nak) ennek Egyed 1391-ben Vajda Jánokról irá magát, testvére Miklós.
Egyednek fiai János, László és Mihály, ezek közül János a másik ágazaton álló Istvánnak Tamás nevü fiával nyolczados törvényszéki itélet folytán Hont megyei Tur, Cseri, Vajda, Bythus és Jánok helységbeli és Harmath részjószágokon osztoznak meg .
László (a magát Vajdáról irt Egyednek fia) vajdai Ders fiának Istvánnak özvegyét az egri káptalan előtt a jegy-ajándokra nézve kielégiti 1441-ben .
Antal már Csery-nek (Chery) irva fordul elő mint Hont vármegye alispánja, többekkel együtt Bars megyei Málas, Ibránfölde és Nyirafalkafeő helység és pusztákba iktattatik be 1489-ben . Ellene 1494-ben Valk (vagy Balk) György özvegye Kata a pereszléni és szemerédi birtokok elfoglalása miatt vallatást tétetett. 1495-ben palásti Paska János alispán társával Hont vármegye nevében Kóváry László és Pál részére mohorai Widffy Ambrus elleni tanuvallatási bizonyitványt ad ki . Él még 1502-ben is, sőt tekintve, hogy Budán János királytól – kinek e szerint hive volt – egy házra adományt kap, élt még a mohácsi ütközet (1526-dik) után is .
Azok közül, kik a családfán nem állanak, de ez időtájban éltek a XVI. század elején, itt kell megemlitenem dolyáni Chery Andrást, Jánost Losonczy Zsigmondnak a szalánczi várban várnagyait 1520-ban .
Továbbá Chery Balást (kit Budai Ferencz Kéry Balásnak ir) ki 1521-ben Jajcza vára védelmében – mint a történetirókból ismerjük – hősiesen viselte magát.
Antalnak az alispánnak fiai Miklós és Ferencz két ágra terjesztik a családot. Miklósé fenmarad; Ferencz ága unokáiban kifogy .
Miklósnak fia Chery Ferencz az esztergami vár al-gondviselője (vice-provisor) és másik dolyáni Chery Ferencz mint Szapolyay hivei minden javaikat elveszték, és a 32 jobbágy-telekre menő birtokot I. Ferdinand király Ordódy Györgynek és gergelyi Eustheleky Jánosnak adományozá 1527-ben .
Miklósnak fiai János és László Hont megyei Felső-Cseri helységben volt curiájokat Baloghy Sebestyénnek zálogiták el .
Márton (Miklósnak fia) Hont vármegyei Cseri, és Nógrád vármegyei Kispatak helységbeni jogait testvérei nevében is palásti Nagy Sebestyénnek zálogitja el 1572-ben .
László (Miklósnak fia) Ferencz testvérével 1598-ban osztozik felső-cserii és gárdoni részbirtokban. E László, ki Hont vármegye szolgabirája volt, kellemetlen izetlenségben élt Gergelylyel (másutt Györgynek neveztetik) Ferencznek István fiátóli unokájával, ki Lászlót javaiban háborgatá, rágalmazá, és sőt ki is hivá, László viszont becstelenité Gergelyt. A megye hozott itéletet osztályukra nézve. Lászlónak – ki Korponán halt meg – neje Rédeky Kata volt, ez okon Rédeky János 1603-ban Lászlónak, s Balás Ilona nevü gyermekeinek hagyá minden javait . A következő évben (1604-ben) Lászlónak hűtlenségi bélyegén annak korponai curiáját felnémethi Gellyén Máté kapta adományban, és többek ellentmondásával abba beigtattatott . Hasonlóan hűtlenségi bélyegén veszté javait Gergely is , ez lőn eredménye a kölcsönös viszálynak.
Ferencz (Miklósnak fia) nőül birta Elefánty Annát, Elefánty Simon leányát, kitől csak leánya maradt .
Borbála Ferencznek leánya, Nagy Farkas neje tiltakozik Jánoky István tette ellen, ki Alsó-Cseri jószágát Csery Balásnak eladta 1558-ban .
Elhagyva a tér szűke miatt azon csupán birtokviszonyokra vonatkozó adatokat, melyek a családra leginkább a sz. Benedeki Convent, esztergami s nyitrai káptalan levéltári irományok nyomán vonatkoznak, csak nehány érdekesbet lehet még megemlitenem.
Balás Lászlónak fia 1557-ki jul. 6-kán Alsó-Cseriben igtattatott be .
Ferencz Balásnak fia mint török fogoly veszett el.
János Balásnak fia, nejével nemeskürthi Bakó Katával Felső-Cseriben egy zsellérét zálogitja el 1658-ban, s a következő években hasonlóan zálogitásokat tesz.
Ez időszakban élt Benedek (ki a családfán nincs) ki reform. szülőktől származott, jesuita lőn. Meghalt Komáromban 1657-ki febr. 12-kén, kora 27-dik évében .
Ferencz (Jánosnak fia) Pecsicher Anna férje, cserii birtokát 1714-ben Korponán adja zálogba Bellosovits Boldizsárnak.
István, György, Ferencz és János (Ferencznek fiai) 1756-ban vesznek ki nemességükről Hont vármegyétől bizonyitványt.
Ezek közül Istvánnak (Ferencz és Pecsicher Anna fiának) ágazata egészen protestans vallásu. Sámuel ev. lelkész volt Devitzen 1774-ben. Az utolsó izen álló Mihály és nővére Cseriben laknak.
Ferencznek a Horváth Kata férjének ágán Tamás ága protestans, a többi katholikus. Ferencz (Ferencznek fia) Selmeczen szül. 1754-ki május 10-kén. 1782-ben nemességéről Hont vármegyétől nemesi bizonyitványt vett ki. Cseriben részét a másik ágon álló Györgygyel 1794-ben kiváltá. Két neje volt. Fiai közül János Korpona városánál volt hivatalnok. Ferencz szül. Sz.-Antalban 1777-ki junius 28-kán. Részt vett a francziák elleni nemesi fölkelésben 1797-ben. Meghalt 1830. Fiai Ferencz korponai vál. polg.; és Cal. József született 1807-ben. 1836-ban a pesti egyetemi könyvtárnál irnokká, 1849-től pedig őrré neveztetett. Fejér Györgynek a Cod. Diplomaticus szerkesztésében nagy segélyére volt. Jelenleg az egyetem történetét irja. Irt s kiadott egyéb munkákat is .
A család egy másik ága, mely Csery Gáspártól jő le, Nyitra vármegyébe szakadván, nyitrai ágnak mondható.
Nevezett Gáspár – ugy látszik – Antal fiának Ferencznek fia volt, különben szülőit, s az előbbi ággal összefüggését nem ismerjük. Tőle a mult század közepéig igy sarjadzott le a nemzékrend:
Csery Gáspár 1561–1589. (széplaki Varbóky Krisztina); Mihály 1561–1612. érseki jöved. administrator. (1. Szép Klára. 2. Vizkelety Julia); Zsófia 1561–1589. (1. Palásthy Bened. 2. Barbarich György); Margit. 1569–1610. (1. Baloghy Sebesty. 2. Sembery Gergely); Anna (Siraky János); István 1613–1643. (Sooky Rebeka); Mihály jesuita † 1635.; Kata 1613–1647. (Selyem Tamás); Pál † 1625.; Erzse 1612–1629. (Ordódy Miklós); Ádám 1631–73. (Borcsányi Judit); Klára 1631.; Kata 1631–41.; Judit 1641–60.; Zsuzsa 1641–96. (Bedigovics Gábor); János (1641–56); Imre 1686–1728. (Herczegh Krisztina); Anna 1701–26. (Nagy Ferencz); Judit (Benkovics Lukács) 1696–1706.; Gaspár 1693–1747.; Mihály 1686–97.; István 1686–92.; László 1730–47. (Szabó Kata); Klára 1747–49. (Kossa Klára); Mihály 1727.; Ádám 1720–70. †; Sándor 1720–74. kir. tan. ker. t. eln. (1. Brunszvik Petronella. 2. b. Majthény Victoria); Farkas 1720–71. de Tóth Sook; Erzse (Skarbala Pál); Bora (Desericzky János); Mária (Turcsányi György); Éva (Hunyady Farkas); Antal 1772–78.; János 1771–78.
A családfa élén álló Gáspár Csery Zsigmondnak nejével Dorottyával tilt mindenkit Nógrád megyei Dolyán, és Hont megyei Alsó-Cseri birtok használásától 1561-ben . Romhányi János magvaszakadtán Petény egész helységre, és géczi és dolyáni pusztákra nézve Csehy István beiktatásának 1588-ban ellentmond . Neje Krisztina széplaki Warboky Ferencz leánya nővéreivel együtt visszaszerzi Hont vármegyében farkas-warboki részbirtokát kelechéni Palojtay Jánostól 1557-ben . Pört indit Hont vármegye előtt Nagy Sebestyén ellen 1585-ben . Leánya Zsófia által széplaki, máskép krasznai birtokának eladásától eltiltatik . Gyermekei maradtak Mihály, Zsófia, előbb kesziholczi Palásthy Benedeknek, utóbb Barbarics Györgynek Zólyom megye főispánja, és Zólyom vára kapitányának neje; Anna Siraky Jánosné, Margit előbb Baloghy Sebestyénné, utóbb Sembery Gergelyné.
Mihály (Gáspárnak fia) az esztergami érseki javak igazgatója, és az érsekujvári vár felügyelője (magister praesidii Ujváriensis) 1594-ben tiltakozik, hogy az előbbi administrator számolni vonakodik ; és e végett még 1604-ben törvénykezik . A sellyei jesuiták ellen perel bizonyos foglalások miatt, majd kiegyeznek 1598-ban. Visszaszerzi idegen kezekből Széplakot, máskép Krasznát, azonkivül több jószágot zálog-czimen szerez, 1600-ban pedig fiaival s leányával együtt Sárkány és Karva helységben a Karolyiaktól szerzett javakba és curiákba Kutassy János adománya nyomán beiktattatik . Soos Kristóftól anyai nagybátyjától Hont vármegyében farkas varbóki, és litvarczi egész részét megszerzi 1584-ben stb. Első nejétől Szép Klárától gyermekei István, Mihály és Kata Selyem Tamásné; második nejétől Vizkelety Juliannától Pál és Erzsébet Ordódy Miklósné. – Utódai 1615-ben Nyitra megyében Egyházszegh, Malomszegh, Eözdöghe, Udvarnok, Salgo, Serbics, Bars vármegyében: Alsó-Óhaj, Komáromban: Baromlak, Für, Esztergamban: Karva, Béla, Déva, Sárkány, Pozsony vármegyében Hosszufalu, Páty és Spácza helységbeli, ugy az ujvári várban lévő ház, kert s egyéb javakban osztozkodtak Pákay Benedek itélőmester előtt.
István (Mihálynak fia) pazar volt, a nyitrai káptalanban találtató tömérdek bevallás alig nyujt róla egyéb adatot, mint merő elzálogitást és elidegenitést. Nejétől Sooky Rebekától gyermekeit a táblázaton láthatni.
Mihály Nyitra vármegyében Gellenfalván született. Iskoláinak végzése miatt külföldre menvén, 1614-ben javainak gondviselését István testvérére bizta , a jesuiták szerzetébe állván, 1629-ben Paty helységbeli malom részét a nagyszombati collegiumnak adta, 1630-ban testvére beleegyezésével is. Tizenhat évet töltött a szerzetben részint mint tanár, részint mint lelkész. Meghalt Kassán 1635-ki febr. 21-kén, kora 38-dik évében .
Ádám (Istvánnak fia) hasonlóan atyjához legnagyobb részben javait elzálogitja.
Ez időbel él (de a családfán nincs) István esztergami kanonok, ki Burián Mihály Pozsony megyei súri curiáját zálogba veszi 1663-ban .
Imre (Ádámnak fia) Herczegh Krisztinának férje, 1686-tól 1728-ig a róla és birtokviszonyairól szóló adatok nagy részt tiltakozásokból állanak több beiktatás ellen, és tstvére Mihálynak zálogitásai ellen Utódai, – mint a családfán állanak, – 1728-ban osztoznak meg Nyitra vármegyei Tót-Sook, Alsó- és Felső-Atrak, Malomszegh, Alsó- és Felső-Dvorecz helységbeli javaikon a nyitrai káptalan előtt . Imrének gyermekei közül
Sándor előnevét Cseriről (de eadem) és Sárkányról irta, előbb Nyitra vármegye alispánja, cs. kir. tanácsos, és 1745. tájban a Dunán inneni kerületi tábla elnöke volt. Főleg zálog-czimen Nyitra vármegyében igen sok birtokrészt szerzett. Két neje egyikétől fia Antal 1772–1778-ban élt.
Szintén e családhoz tartozott Csery Miklós, kinek fia János 1731–1746-ban, és András 1742–1746-ban Kis-, máskép Nemes-Czétényről irák nevöket .
Tán e családhoz tartozott Csery Péter is, (szül. 1778. jul. 11. meghalt Budán 1830-ki jul. 11-én) a m. kir. helytartóságnál jegyző, s több mulattató könyv forditója.