Rendelet
Rendelet vagy kormányrendelet, az államnak kormányzati organuma által kinyilvánított akarata; természeténél fogva inkább ügyintézést, rendelkezést tartalmaz az államigazgatás terén, semmint általános érvényü jogot. De vannak eltérések is, midőn t. i. a törvényhozás nem intézkedett, vagy a kérdést csak fő elvekben oldotta meg, a kormányra hagyván a részletek szabályozását. Innen ered a R.-nek anyagi és alaki értelemben vett megkülönböztetése. Anyagilag R., ami az ügyintézésre vonatkozik, alakilag pedig mindaz, tekintet nélkül tartalmára, ami a kormányzati fő organum által adatik ki. Abszolut államokban, miután a közhatalom az uralkodó személyében összpontosul, a R. és a törvény között csak anyagi (tartalmi) megkülönböztetés lehetséges, mig az alkotmányos államokban az alakiságon van a súly. Hazánkban a R. rendes viszonyok közt csak a törvény korlátai között mozoghat, azt föl nem függesztheti, nem módosíthatja, hatályon kivül nem helyezheti; a biróság pedig jogosítva van a R.-eknek egyes esetekre való alkalmazásánál azok törvényessége felett határozni. A R., tekintve a kibocsátót, lehet királyi vagy egyszerü miniszteri R. Jogi természetre közöttük különbség alig van, legfölebb azt mondhatnók, hogy a felséget megillető tisztelet folytán a királyi R. miniszteri R.-tel hatályon kivül nem helyezhető, nem módosítható. Továbbá szokásos még elosztani: végrehajtási R.-ekre, melyek a törvény végrehajtása céljából adatnak ki; törvénypótló R.-ekre, melyek a törvényeket pótolják vagy kiegészítik, végre szükség-R.-ekre, melyek rendkivül esetekben ideiglenes törvényt függesztenek fel, midőn az államot fenyegető nagy veszély elhárítása azt kivánja. Az R.-ek kibocsátása tulajdonkép az alkotmányt sérti, azért csak akkor indokolt, ha a veszélyt máskép elhárítani nem lehetett, illetve ha az országgyülés, melynek joga a törvényt változtatni, együtt nem volt. A szükség-R.-et kibocsátó minisztérium pedig felmentésért a legközelebb összeülő országgyüléshez fordul. Néha az országgyülés egyenesen megbizza a minisztériumot bizonyos ügynek R. által való szabályozására; az azután vitatott (a IX. és X. magyar jogászgyülés tárgyalta), hogy az ilyen R.-et a minisztérium egyoldaluan, az országgyülés hozzájárulása nélkül megváltoztathatja-e? Nálunk a gyakorlat ennek helyt ad, de újabban szokásos a történt módosítást az országgyülésnek bejelenteni. Hazánkban a régibb R.-eknek nincsen hivatalos gyüjteménye, a magánosok munkája által keletkezettek pedig csak egyes időszakokra vonatkoznak (Keresztury II. József R.-eit, Kassich pedig a kiadottakat gyüjtötte össze). De az 1867 óta megjelent R.-ek a Rendeletek Tára hivatalos gyüjteménybe foglaltatnak, melynek mindegyik évfolyama egy-egy kötetet képez; a hivatalos kihirdetés azonban nem e helyen, hanem a Budapesti Közlönyben mint a hivatalos lapban történik és a R. e kihirdetéstől számított 8 nap mulva lép életbe, hacsak a R. maga máskép nem intézkedik. A R., mint államakarat a hatóságokra és alattvalókra kötelező, csakhogy vele szemben felszólalásnak (l. Felirati jog), illetve sérelememelésnek van helye.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
