Sorsjáték
Sorsjáték (lotto, lotteria, lutri), olyan szerencsejáték, amelyben a játékosok között a nyerés és vesztés esélyeit egészen a véletlen - átvitt értelemben személyesítve a sors - dönti el, a nélkül, hogy az esélyeket a játékosok ügyessége vagy szándéka módosíthatná. Rendesen számokat vagy más teljesen egynemü dolgokat, p. golyókat, kockákat stb. tesznek be valamely urnába v. forgó dobba, a szerencsekerékbe s aztán vagy bekötött szemmel kihúz valaki, vagy pedig rendes forgása közben kidob a gép a szerencsekerékből egy-egy számot vagy golyót stb.; az a játékos, aki az ekként kihúzott számra tett, nyer, a többiek pedig a bankárral szemben veszítenek. Az ilyen egyes húzások különböző kombinációi által többféle S.-rendszert alkottak. Legnevezetesebbek:
1. A szám-S. (genovai S.), közönségesen csak ezt nevezik lottónak, kis lutrinak. A játékos az 1-90-ig terjedő számsor egy vagy több, de legfeljebb öt számját kiválasztja s aztán bizonyos összeggel fogad arra, hogy a kiválasztott számokat a legközelebbi húzáskor ki fogják húzni. A szám-S.-ot Genovában találták fel és 1620. a genovai köztársaság szervezte az első állandó szám-S.-ot. Eredetileg a genovai nagy tanács kiegészítésénél volt az szokásban, hogy a kilépő öt tanácstag helyére 90 érdemes polgárt jelöltek ki s aztán ezek neveit felirván, öt nevet húztak ki az urnából: ezek lettek a város új tanácsosai. Ilyen alkalmakkor szokás volt Genovában arra fogadni, hogy kik lesznek a választottak közül a szerencsések? Az ekként fel-fellobbant játékszenvedély aztán csakhamar számokkal helyettesítette a neveket s állandóvá tette a szerencsejáték e nemét. Ha valaki csak egy számra fogad, akkor vagy arra játszik, hogy az illető szám előszörre, harmadszorra vagy utoljára húzassék ki. Ha két, három, négy vagy öt szám kihúzására fogad, ugy mondják, hogy ambo, terno, quaterno vagy quinternóra játszik. Ha már most a játékos veszít, akkor a lotto-bankár nyeri a játékos betétét, ha ellenben a játékos nyer, akkor a bankár annyiszorosan fizeti ki neki a betétét, amint ezt az illető esetre vonatkozólag a játékterv megállapítja. A játékterv megállapításánál a nagy számok törvényeire alkalmazták a valószinüség-számítás matematikai tételeit. E tételek szerint előre meg lehet állapítani a játékok eredményének valószinüségét. Amikor ugyanis a játékos egyes számra tesz, ilyenkor annak valószinüsége, hogy nyer, 5/90 = 1/18; ellenben a bank nyereségének valószinüsége 17/18. Már most a matematikai igazság szerint a játékos nyeresége esetében betétének 18-szorosát kellene a bankártól megkapnia, ámde rendesen csak annak 16-szorosát, sőt Ausztriában és nálunk csupán 14-szeresét fizetik ki. Még kedvezőtlenebb mértéket alkalmaznak a tarifák az ambo, terno, quaterno és quinterno nyereményeire, ugy hogy p. a quinternóra alig nyolcadát fizetik annak az összegnek, amit a matematikai valószinüségnek megfelelően fizetni kellene. Igy van az, hogy a tapasztalat szerint az összes betéteknek átlag egy harmada a lotto-bankár nyeresége lesz. Néhány állam pénzügyi érdekekből monopolium gyanánt tartja fenn a szám-S.-ot; ez idő szerint évenkint Olaszországban átlag 15-16 millió frtot, Ausztriában 6-8 millió frtot, Magyarországban pedig nem egészen 1 1/2 millió frtot jövedelmez tisztán az illető kincstáraknak. Hogy a kincstárak lehetséges veszteségeit korlátozzák, visszautasítják a nagyobb betéteket, sőt némely helyen a quinterno-tételeket sem fogadják el.
2. Az osztály-S. (hollandiai S.), amelynél a játékosok sorsjegyeket vásárolnak a lotto-bankártól. A kibocsátott sorsjegyek osztályozva vannak s a S.-tervezetben előre meg van állapítva, hogy egy-egy osztályra hány nyereménynek kell esnie. Az egyes sorsjegyek fél, negyed, nyolcad s tizenhatod sorsjegyekre vannak osztva. Az egyes osztályok húzásai különböző időre vannak kitűzve s az első húzásig a sorsjegy árának csak egy részét kell befizetni; ha azután a játékos az első húzáson ki nem jött sorsjegyével tovább akar játszani, akkor utólagosan fizeti be a sorsjegyével tovább akar játszani, akkor utólagosan fizeti be a sorsjegy árának második részletét, illetőleg, amennyiben az első osztály húzásán a legkisebb összeget nyerte a sorsjegy, ennek a nyereménynek fejében megkapja a játékos a második osztályra szóló sorsjegyet. A nyeremények száma és nagysága az egyes osztályokra nézve előre meg van állapítva s a sorsjegyek ára is fix összegben van megszabva. A kibocsátás és sorsolás tervezetei a különböző államokban nagyon eltérők, az osztály-S. rendezésének jogát azonban vagy maga az állam gyakorolja, vagy pedig évi bérért másnak engedményezi. Magyarországon az 1897. VII. t.-c. rendelkezései szerint a lottojövedék fentartása mellett a szám-S.1897 okt. 1. megszünik s az osztály-S. ugyanazon év máj. 1. lép életbe. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy az osztály-S. rendezésének kizárólagos jogát - az állami ellenőrzés fentartása mellett - 20 évre meghatározott haszonbér mellett, amely azonban évi 1.200,000 frtnál kevesebb nem lehet, magánvállalatra ruházhassa. E törvény alapján a pénzügyminiszter a terézvárosi takarékpénztár és az elzászi bank részvénytársaságoknak azon kötelezettség mellett engedte át a S.-rendezés kizárólagos jogát, hogy a nevezett engedményesek e vállalatra itt Magyarországon külön részvénytársaságot szervezzenek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
