Balzsamfa

Full text search

Balzsamfa (növ.), 1. mindazon növények gyüjtőneve, melyek a különféle balzsamokat termelik. (l. Balsamum); 2. szoros értelemben a Balsamodendron Knuth (Balsamea Gled.), mely a legtöbbet és a legfinomabbat termi. A balzsamos növények Burseraceae családjának cserjéi v. fái Arábiában és Kelet-Indiában fordulnak elő. Ágaik gyakran tövisesek, levelök egyszerü, hármas v. páratlanul szárnyas; viráguk egyivaru, gyümölcsük csonthéjas, 1-2 magvu. Nevezetesebb fajai: B. Myrrha Nees (mirhafa), 3 m. magas kis fa vagy cserje, ága tövises, szürkésfehér kérgü, levele hármas; Arábia nyugati partján s a szomál félszigeten. Törzséből a levegőn megkeményedő mézgát folyat; ez az, amelyet a kereskedésben mirha néven árulnak és füstölésre már ősrégi idők óta használnak. A B. Gileadense Kóh (B. Mekkanensis Gleditsch), B. Opobalsamum Kunth az igazi arab v. Mekkabalzsamfa v. balzsamcserje. Tövistelen, a Vöröstenger mellékén nő; kérgéből szivárog a nagyon drága mekkabalzsam; a hazájabeli lakosok csodás gyógyítóerőt tulajdonítanak neki. Gyümölcse azelőtt mint balzsamszem (carpobalsamum), fabalzsam: (xylobalsamum) officinális volt. Az előbbi alig borsó nagyságu, rendesen vöröses, többnyire szagtalan és izetlen, ritkán gyengén balzsamos; belsejében fehér magja van. A vékony ágak ráncos kérgüek, meggyujtva kellemes, de gyenge illatot árasztanak. A B. Kafal Kunth Boldog-Arábiában; piros, jószagu fájával Keleten füstölni szeretnek, bogyója nagyobb, balzsamos. A B. Africanum Arnolt, szenegambiai cserje; a B. Mukul Hook., Sind- és Beludsisztánban, a mézganemü bdelliumot szolgáltatja. B. Roxburghii Arn. Kelet-Indiában tenyész, balzsamával a hajók gerincét kenik be.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me