Görögök, Görögország
Görögök, Görögország Az ókori Hellász rabszolgatartó városállamok összessége a Balkán félsziget D-i részén, az Égei-tenger szigetein és Kis-Ázsia NY-i partvidékén. Az idők folyamán ezek távolabbi területekre is kiterjesztették fennhatóságukat. E terület az emberi kultúra és civilizáció egyik legrégebbi bölcsője, már a Kr. e. 7. évezredből származó leletek bizonyítékai alapján. A Kr. e. 8-7. szd. idejére esik a városállamok kialakulása és változatos történelmi események közepette a 4. szd. közepéig marad fenn ez a politikai formáció. Ez az időszak a széleskörű gyarmatosítás következtében is a gazdasági és kulturális fejlődés időszaka. Kiemelésre méltó a g. filozófia, az építő- és képzőművészet jelentősége.
A városállamok szerepe a macedón világbirodalom kialakulásával ér véget; Nagy Sándor (336-323) hódításaitól számítható a HELLÉNIZMUS korszaka, amely az ő halála után szerveződött birodalmak (ld. DIADOKHÓSZOK) fennállása idején élte virágkorát. A Kr. e. 2. szd. első felétől kezdve a terület feletti hegemónia a Római Birodalom kezébe megy át, amely azonban nem semmisítette meg, hanem átvette és tovább formálta a g. kultúra eredményeit. Ennek velejárója egyebek között a GÖRÖG NYELV általános elterjedése a Római Birodalom NY-i területein, úgy, hogy ez a közös dialektus (koiné) játszotta a helyi nyelvek mellett a közvetítő nyelv szerepét.
A zsidóság a g.-séggel és a hellénizmussal két vonatkozásban került kapcsolatba. Az egyik a babiloni fogság után kialakuló DIASZPÓRA, amely minden vallási-etnikai különállása ellenére sem tudta kivonni magát a hellénizáló hatások alól, a másik Nagy Sándor Kr. e. 332-es hadjárata, amellyel Palesztinát is elfoglalva ide is kiterjeszti a hellénista uralmat. Az ÓSZ-ben igen szórványosan találunk Görögországra, ill. a g.-ökre történő utalásokat (vö. JÁVÁN). Ennek ellenére régészeti - főleg érme és kerámia - leletek azt bizonyítják, hogy - valószínűleg föníciai közvetítéssel - már jóval korábban kialakult valamilyen közvetett kapcsolat.
Az intertestamentális kor a hellénizálódás folyamatának, ill. az azzal szembeni küzdelemnek az időszaka. (Vö. MAKKABEUSOK) Az ÚSZ-i korra a g. vonatkozások már igen jelentősek, amit jelez és befolyásol is az ÓSZ-nek Alexandriában készült g. fordítása, a LXX. Maga az ÚSZ már eredetileg is g. nyelven keletkezett. (Noha Jézus és tanítványai valószínűleg arámul beszéltek, és vannak elméletek, amelyek szerint legalábbis a syn-ok mögött arám eredeti szöveg húzódik meg.)
A »görög« megjelölés az ÚSZ-ben három értelemben fordul elő. 1. Jelenti a származása szerint (etnikailag) g. embert (ApCsel 12,20; 16,1.3; Gal 2,3). 2. A diaszpórában élő hellénista zsidót (Jn 12,20; 7,35). 3. Leggyakrabban a POGÁNY szinonimájaként fordul elő ez a megjelölés, ez esetben lehet etnikailag is g.-ökről szó, de nem ez a döntő. Pál elsősorban a Róm és 1Kor-ben használja ezt a megjelölést azokban az esetekben, amikor a zsidók és pogányok ev-hoz való viszonyát tárgyalja (Róm 1,16; 2,9; 3,9; 10,12; 1Kor 1,22.24; 10,32; 12,13; vö. Gal 3,28).
Pál az ev hirdetése során alkalmazkodik hallgatóinak világszemléletéhez, gondolkodásmódjához. Ennek legszemléletesebb példáját athéni beszédében szemlélhetjük (ApCsel 17,22kk). Ennek ellenére sem igazolhatóak azok a nézetek, amelyek szerint Pál apostol szemlélete és tanítása alapvető hellénista befolyás alatt állott.
SzCs
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
