Hans Castorp
Hans Castorp [hansz kasztorp] – gazdag hamburgi polgárcsalád fia, Thomas Mann A varázshegy c. regényének központi alakja. Korán árván maradt, jómódú rokonai nevelték fel; hajómérnöknek tanult, és épp mielőtt első munkahelyére belépett volna, enyhébb panaszai miatt három hétre felment a davosi Berghof szanatóriumba. Valójában inkább csak unokatestvérét, Joachim Ziemssent akarta meglátogatni, akit ott kezeltek tüdőbajával. A második héten belázasodott, gyengült, s Behrens főorvos tanácsára hosszabb kúrára szánta el magát. A nemzetközi szanatórium betegei közül az olasz literátor Settembrini a naiv fiatalember mentorául szegődött, s miközben liberális humanista elveinek igyekezett megnyerni, szüntelen óvta, nehogy engedjen a hely morbid varázsának, ne adja meg magát a betegségtudatnak, meneküljön, amíg nem késő. Ám ~ot most már idekötötte Madame Chauchat iránt érzett ábrándos szerelme, amikor pedig a különös hölgy hét hónap után eltávozott, ő már képtelen volt az önálló döntésre. Ekkoriban új szellemi mentora akadt, a zsidó-jezsuita Naphta, aki álmodern irracionalizmusának igyekezett megnyerni őt. Fél év múlva visszatért Madame Chauchat, de ezúttal egy gazdag, idős holland ültetvényes, Peeperkorn szeretőjeként. A robusztus életerejű, lenyűgöző személyiségű úr, aki ~t barátságával tüntette ki, idő múltán gyógyíthatatlan betegsége elől a halálba lépett át. Végleg eltávozott Clawdia Chauchat is; meghalt Joachim, magára mérte ki a halált Naphta, fogytán volt a varázshegy varázsa. Hét évi kábulatából végül az első világháború kitörése rázta fel hősünket, aki elindult, hogy a „síkföldi élet” (vagy talán a harctéri halál) elébe siessen. – Az író maga nevezte művét nevelési regénynek, s valóban ~, a középszerű és igénytelen gondolatvilágú polgárfiú, minden passzivitása és nehézkessége ellenére, olyan szellemi és érzelmi kincsek birtokában hagyta el a szanatóriumot, amilyenekre sohasem tett volna szert a normális síkföldi polgárlétben. Bár teljes értékű, árnyaltan ábrázolt személyiség, egyben ő a „tiszta lap”, a naiv befogadó, aki mindent meghallgat és mérlegelni igyekszik, s mint ilyen alkalmas figura az írónak, hogy az ő lelkéért való harc címén felvonultassa és szembeállítsa korának és az előző fél évszázadnak egymással mérkőző eszméit.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
