1944. október 15.–1945. április 26-ig
1944. október 15.–1945. április 26-ig
Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete, majd a német segédlettel hatalomra juttatott Szálasi Ferenc nyilas kormányának uralma meggyorsította az ország helyzetének romlását. A M. kir. Honvédséget, légierőt és a légoltalmat alárendelték a megfelelő német szervezeteknek, és még az addigi látszat önállóságukat is feladva, a német hadseregcsoport, hadsereg- és seregtestparancsnokok irányítása alá helyezték őket.
A magyar királyi légoltalmat néhány nap alatt német mintára átszervezték. „A légoltalom a légierők keretei közé került. A M. kir. Légierők parancsnoka egységesen parancsnokol a repülőerők, a légvédelmi erők és a légoltalom országos szervezete felett.” Ezért megszüntették a HM VI. (légoltalmi) csoportfőnökséget. A két osztályát – a 35-öst és 36-ost – egy légoltalmi ügyosztályba vonták össze, és a Légoltalmi Ligát „a háború idejére” alárendelték a minisztériumnak. „A Nemzetvezető a légierők parancsnokává és egyúttal a Honvédelmi Minisztérium légügyi főcsoportfőnökévé vitéz nemes Justy Emil vezérezredest nevezte ki, és így ő az új vezetője a magyar légoltalomnak is.”796 Szurmay vezérőrnagyot leváltották.
796 Riadó, 1944. évf. 23–24. szám, 349. old.
Az arcvonal közelsége és az így állandósult légi tevékenység miatt lehetetlenné vált, hogy minden esetben központilag jelezzék az ellenséges légi kötelékek közeledését. A riasztási idő néhány percre csökkent, ezért a honvédelmi miniszter felhatalmazta a városok, ipartelepek légoltalmi parancsnokait, hogy a központi jelzésektől függetlenül, saját hatáskörükben elrendelhetik a légoltalmi jelzéseket (pl. a légiriadót.)
Az október 15-e utáni eseményeket, illetve a légoltalom tevékenységét szinte lehetetlen pontosan nyomon követni. Az ország keleti felén gyors iramban tört előre a Vörös Hadsereg. Az angol–amerikai, illetve a szovjet légierők tevékenysége gyakran átfedi egymást, és bár van a Szovjetunió és a szövetségesek között egy megállapodás, hogy az Egyesült Államok hadászati bombázói a támadó Vörös Hadsereg előtti 300 kilométeres sávon belül – az esetleges tévedések elkerülése végett – nem hajtanak végre bombatámadást, a gyakorlatban ezt nem tartották be. A magyar légoltalmi jelentések – ha egyáltalán készítenek – csak a légitámadások eredményeit rögzítik, nem választják szét a bombázóerőket. A Hadiipari Bombakárügyi Bizottság (HABOB) a továbbiakban már nem folytat érdemi értékelést, az ország megszállását követő felmérések pedig általában nem különböztetik meg, hogy a károkat a szárazföldi, vagy a légi harccselekmények, esetleg a nyilasok, vagy a németek pusztításai okozták. Csupán a helyzetet regisztrálják. Így a továbbiakban mi is gyakran csupán az események, tények rögzítését végezhettük. 1944. október közepétől a Magyarország feletti légi háború új színfoltja, hogy az ország városait, vasúti létesítményeit támadó légierők közé feliratkozott a magyar és német légierő is. Kisebb-nagyobb kötelékeik mind az év hátralevő hónapjaiban, mind 1945 elején sorozatosan támadták a Vörös Hadsereg által elfoglalt területeken lévő célpontokat, például Szegedet, Békéscsabát és még sok más helységet. Például csak Békéscsabát négy német (magyar?) légitámadás érte; 1944. október 6-án, (6 halott) majd november 1-jén, 4-én és 19-én. E három támadás során hatan vesztették életüket. Több támadás érte Békést, Orosházát, Szarvast, Mezőberényt, Tótkomlóst és még sok más várost, községet is, összesen 60 halálos áldozatot okozva. Könyvünkben a német és magyar támadásokkal nem foglalkozunk, mivel a téma még további és részletes – elsősorban szovjet – levéltári kutatást igényelne.
A 15. AAF következő támadása 1944. október 17-én érte az országot. Több mint 330 bombázó repült a sziléziai olajfinomítók felé, hogy a 14-én rossz időjárás miatt félbemaradt támadást befejezze. Az időjárás most sem volt megfelelő, és a Blechhammer, Odertal műbenzinlepárlónak szánt bombák Bánhida, Nagykanizsa, Szombathely, Strass és Graz vasúti pályaudvaraira hullottak.797 Mind Nagykanizsára, mind Szombathelyre pontosan célzott bombaszőnyegeket vetettek, mindkét pályaudvar súlyosan megrongálódott.
797 Riadó, 1944. évf. 21. szám.
798 Carter–Mueller: I. m. 476. old.
A 101. vadászezred I. osztálya azt a feladatot kapta: ha Veszprém megyében elrendelik a légi riadót, a készültségi gépek szálljanak fel. Ezt követték a mindent összezavaró kiegészítő parancsok. Előbb startkészültséget rendeltek el, majd a vadászgépek fedezékbe rejtését, közben pedig befutott a bevetési parancs. 14 magyar vadászgép oldalhátszélben szállt fel, ezért közülük három felszállás közben összetört. A 11 magyar vadászgép 55 percig körözött a veszprémi repülőtér fölött 3000 méter magasságban, majd leszálltak úgy, hogy amerikai repülőgépeket nem is láttak.798
798 Faludi, Charles K.: Repülőleírás: 1944. október 17-i bejegyzés továbbá mint a 432. sz. jegyzet.
21-én 104 db B–24-es Győr és Szombathely vasúti pályaudvarait és Almásfüzítő olajfinomítóit, valamint Ipolyság vasútállomását bombázta. A 82. FG 36 db P–38-as 204gépe 10 óra 00 perctől 11 óra 05 percig alacsonytámadást intézett a Miskolc környéki és attól nyugatra lévő vasútvonalak ellen. Füzesabony, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Ózd, valamint a Kál, Verpelét, Recsk, Salgótarján vonal vasútállomásain és a nyílt pályán mozdonyokat semmisítették meg, vasúti kocsikat gyújtottak fel. További mozdonyokat tettek üzemképtelenné Edelény, Tápiósáp, Szalkszentmárton, Diósjenő, Berkenye állomásokon és Pusztaszabolcs közelében a nyílt pályán.799
799 Simpson HRC.: 82nd Fighter Group Mission Report 21. October 1944.
14 óra 30 perckor a 325. FG 12 db Mustangja a szombathelyi repülőteret támadta, és 37 db repülőgép megsemmisítését könyvelte el. A börgöndi repülőteret 14 óra 25 perctől lőtte 11 db Mustang, és 20 repülőgép megsemmisítését jelentették. John Gaia főhadnagy 14 óra 30 perckor egy alacsonyan szálló Ju–88-ast is lelőtt. A légvédelmi tüzérség G. Johnson hadnagy 44 13477 számú, P–51D gépét eltalálta, a hadnagy ejtőernyővel elhagyta zuhanó gépét.800
800 Carter–Mueller: I. m. 479. old.
Simpson HRC.: 325th Fighter Group Mission Report, 21. October 1944.
Simpson HRC.: 325th Fighter Group Mission Report, 21. October 1944.
Győrben „az É–D-i irányból támadó gépek első hulláma a város keleti részén, a Győri Hengermalomtól kiindulva, a teherpályaudvaron át a Vagongyár sarkáig terjedő területet – a Győri Textilipari Rt. gyártelepét is belefoglalva bombázta. A 2. hullám a Szent György tértől É-ra eső, valamint a Kálvária és Attila utcák által határolt lakónegyedet a személypályaudvaron át a Honvéd ligetig bombázta”. Bombakár érte a személypályaudvart, a rendező pályaudvart, a Gyári Textilműveket és a Vagon Gyárat.801 A bombázás során hárman meghaltak hatan pedig megsebesültek.
801 Győr–Sopron Megyei 1. Sz. Levéltár, Légitámadások iratai. 221/1944. Dr. Papp János közlése.
Szombathely pályaudvara ismét megrongálódott a támadás során.
Almásfüzítőről nincsenek magyar veszteségadataink. A bombázásról utólag készített amerikai kárértékelő légi fényképről több 500–1000 fontos rombolóbomba kráterét, eléggé nagy szórást és viszonylag csekély kárt lehet megállapítani.802
802 Légi felvétel Almásfüzitő bombázásáról.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
