B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK. KEHIDÁN, november 8-án 1845. | Deák Ferenc munkái

B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK.
KEHIDÁN, november 8-án 1845.
[47]

Kedves barátom! W… levelének durva kifejezéseire nézve osztom pesti barátinknak általad is helyeslett véleményét; – megvetéssel mellőzném én is azokat, mert olyan ember, mint W…, ki hazudik, szavát visszavonja, csal és még durvaságra is kész néhány forint nyereségért, gorombaságaival csak boszanthat, de nem sérthet, s az ily gorombaságoknak visszatorlására nincs a megvetésen kívűl egyéb eszköz, mint hasonló gorombaság, ettől pedig a míveltebb ember még inkább irtózik. A mi a „Szózat” el nem adott példányait illeti, ezekhez jogod van W… 160levelének világos szavai szerint is, vagy ha, miután W… szavait utóbbi levelében szemtelenűl visszavonta, Te a szerződéshez kívánnál ragaszkodni, jogod volna legalább ezen példányok fele részéhez. De TE nem azt kérdezted tőle: mihez van kétségtelen jogod, hanem hogy ily előzmények után, mit légy ez esetben teendő. Megírom tehát, mit tennék én helyzetedben: W…l én megszakasztanék minden lehető érintkezést, néki többé nem írnék, de tudatnám véle más által határozottan, miszerint értem és ismerem e dologbani egész eljárásának valóságos rúgó tollát, s hogy panasza ne lehessen, miszerint munkámnak kinyomatása miatt 400 frt bűntetést kellvén fizetnie, miattam károsodott (mert ezt mondja utolsó levelében) s ne vádoljon engem haszonleséssel, midőn ő tőle csak azt követeltem, mi engem joggal illetett volna, – nem követelek tőle semmit ezentúl, nem akarok róla és a nála levő példányokról semmit többé tudni, mert a történtek után minden, a mi engem véle akár közvetve, akár közvetlenűl érintkezésbe hozhatna, nékem sokkal kellemetlenebb, mint sem hogy azt bármi pénz vagy nyereség tekintetéből eltűrném. Így, az igaz, a nyereség W… kezében fog maradni, de ez, úgy hiszem, nem olyan ajándék, melynek még W… is örűlhessen, s ily ajándékkal ő sem fog igen dicsekedni, mert épen ez a mód, ez a megvetéssel párosúlt oda dobása azon néhány forintnak, melyért ő, mint éhes eb a konczért marakodni kész lett volna, az egyetlen egy eszköz, melylyel őt bűntetned lehet, a nélkűl, hogy véle 161tovább is bibelődve, még több boszúságot szerezz magadnak. A vakok intézetének, vagy bármi más közhasznú intézetnek ajándékozni ezen követelésedet én nem tartom czélszerűnek. Okát a logika hideg ítélőszéke előtt nem tudnám talán adni véleményemnek, de érzem, hogy oly követelést, mely legalább mennyiségére nézve bizonytalan, melyet még perrel kell megnyerni és pedig oly perrel, minek kellemetlenségeit Te magad akarok kerűlni, ily követelést, mondom, valamely közhasznú intézetnek adni Tőled, s épen Tőled, és épen e körűlmények között nem volna illendő. Az illendő szót én itt nem a szokott decentia értelmében veszem, melynek ellentéte az illetlen, hanem e szónak van egy magasabb, nemesebb értelme, mi a minden napiságon felűláll, mi a lovagias büszkeséggel van kapcsolatban, mit magyarázni nem lehet, csak érezni, mit röviden úgy fejezek ki: hogy ily ajándékok is használnak ugyan az intézetnek, de Wesselényi közintézetnek ily ajándékot nem adhat. Azonban lehet, hogy csalódom, de ez nézetem a dolog felől, s helyzetedben én legalább így tennék.

Bezerédj nálam töltött néhány napot. Igazad van, optimizmusa nagyon meg van ingatva közdolgainkra nézve, ő sem reményl már és ez igazán rossz jel. Néha fellobbanik ugyan keblében s agyában régi reményeinek néhány utolsó szikrája, de ez már csak általános kifejezésekben tör ki, mint példáúl: ki tudja, majd talán Isten megsegít! s több efféle. Tolnát helyre hozhatatlanúl elveszettnek tartja, s még legvérmesebb reményei mellett sem tudott tíz 162megyét összeszámlálni, melyet a jövő országgyűlésen, ha nem bizonyossággal is, de legalább valószínűséggel az oppoziczióhoz lehessen számítani. És fájdalom, igazsága van. Minden megyében bukik az ellenzék, sőt legnagyobb részben nullifikálva van. Nálunk még eddig positive ugyan meg nem támadtatott, és még is határozott bizonyossággal el merem mondani, hogy bukni fog itt, s a jövő országgyűlésig, és pedig sok időre helyrehozhatatlanúl. Látom, mint készűlnek, mint vonúlnak fel a ködfellegek, s tudom, hogy azok meggátolása vagy eloszlatása nem áll hatalmunkban, pedig igen ismerem az elemeket s nem látok agyrémeket. Adja Isten jó végét a jövő országgyűlésnek, de én félek, hogy sokan, kik most azt mondják, miszerint ők jót akarnak, és erősíteni akarják a kormányt, hogy az által jót eszközöljenek e hazára, legjobb akarat mellett is oly embereknek kezeire dolgoznak, kik utóbb ezek helyébe lépve a most megerősödött kormányhatalommal nem épen a nemzet érdekében fognak élni.

Változó egészséged most is csak a régi? Jósika is elhagyott vagy elhágy nem sokára, s a télen ismét magad maradsz roncsolt egészséggel, aggódva e szegény hazának bizonytalan jövendőjén is. Vajha ne feküdnék egy egész ország közöttünk, hogy sokat lehetnék veled! egymásnak panaszolkodva, enyhitenénk talán egymás búját s aggodalmát, mert aggódom én is a közdolgok fölött, nem azért mert pártérdek s pártnézetek búsítanak, hanem aggódom szívemből igazán, pedig ismétlem, agyrémeket nem szoktam 163látni, s örülnék, bárki volna az, ki e hon javát eszközölné, csak eszközölné.

Isten veled kedves barátom! Ninát szívesen tiszteld nevemmel és szeresd hű barátodat

DEÁKOT.

Jósika már eddig elútazott Zsibóról? különben kérnélek, köszöntsd őt nevemben.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me