B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK. KEHIDÁN, február 11-én 1848.
B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK.
KEHIDÁN, február 11-én 1848.
[60]
KEHIDÁN, február 11-én 1848.
[60]
Kedves barátom! Utolsó szíves leveledet, melyben írod, hogy nőd, kedves komámasszony, torokgyulladásban szenved, épen akkor vettem, midőn én is torokgyulladásban feküdtem Egerszegen, de én kevesebbet szenvedtem, mint 192ő, mert az én torkom ki nem fakadt, s orvosi segítség nélkűl egy pár adag aconitum s belladonna következtében bajom ismét elmúlt. Azonban Istennek hála, nőd is mint levelednek utóírásából értettem, szerencsésen megmenekedett súlyos bajától.
Az ország gyűléséről tegnap vettem követünknek levelét, s ebből és a lapokból megütközve olvasom, hogy az ellenzék február 5-én a főispáni új rendszer tárgyában érkezett kir. leíratra nézve megbukott. Én ezen bukást nem tartom kisebb bukásnak, mint ha kezdetben mindjárt kisebbségben maradtak volna a válaszfeliratnál az ellenzék tagjai, mert azon leiratban, melyben a kormány eljárása helyeseltetik: az aggodalom alaptalannak s majd nem nevetségesnek, minden esetre károsnak mondatik, de a rendszernek megváltotzatására semmi pozitív határozat vagy csak igéret is épen nem tétetik. Most megköszöni a többség, ez pedig, úgy hiszem, rosszabb, mint ha az egész rendszerről sem jót, sem rosszat nem írtak volna fel az ország rendei. Második kellemetlen hír, mit hallottam, az, hogy ez alkalommal az ellenzék táborában szakadás támadott, sőt még Kossuth is öszveveszett Szentkirályival. Nem tudom ha e hír való-e? Óhajtanám, hogy valótlan legyen. Mert annak következései, kivált most, fölötte károsak volnának. Pedig oly igen örűltem azon bizodalomnak, melylyel az ellenzék Kossuthot, mint vezért, környezé s azon szilárdsággal párosúlt ügyességnek, melylyel Kossuth eddig a legfontosabb tárgyakat s azoknak részleteit kezelte, s nem 193csekély reményeket tápláltam az országgyűlés eredménye fölött. De talán csak múlékony lesz ezen meghasonlás s majd egyesűlnek ismét valamennyien Kossuthtal és Kossuth körűl, hiszen jelesebb, ügyesebb, alkalmatosabb vezetőt párt nem kívánhat, nem találhat, mint ellenzékünk bír Kossuthban. – A partium kérdése újabban s igen jól ki lőn fejtve e jelen országgyűlésen, valószínűleg azon adatok nyomán, miket Ti felküldöttetek, vajha a nádor intervencziója sükeres lenne.
Oly igen szívesen rándúlnék el a tavaszszal vagy nyár elején hozzád s akkor majd szóval meghánynók-vetnők a közdolgokat s országgyűlési tárgyalásokat, mint vén rokkant katonák boros kancsó mellett régi csatáik emlékében az újabb hadi eseményeket, s talán végre is hajtom ezen szándékomat, óhajtásomat, de bizonyosat nem igérhetek, mert gazdasági dolgaim rendbehozása igen szükségessé teszi itthonlétemet. Két éve már, mióta betegeskedtem s ezen idő alatt kedvem nem volt csak egy kissé is utána nézni dolgaimnak; tudod, minden idegbajnak következése a kedélynek lehangúltsága. – Múlt nyáron holnapokig távol valék, most tehát volna már egyszer ideje utána néznem, mert bizony majd kárát látom hanyagságomnak. Azonban ha csak néhány hétre menekűlhetek is, ha egészségem, mely még sem jó, noha valamivel jobb, mint volt tavaly, megengedi, – meglátogatlak. Addig is Isten áldjon! Szívesen, igen szívesen tiszteld nevemben kedves komámasszonyt, gyermekeidet csókold helyettem és szeresd hű barátodat
DEÁKOT.
194Szegény Klauzálnak sorsa fájdalmasan hatott reám; féltem, aggódva féltem őtet is. Nem bírja meg a testi-lelki szenvedések súlyát s ámbár a szélhűdésből, vagy legalább ahhoz hasonló bajából, mely őtet nője temetésekor érte, már annyira kijavúlt, hogy most már veszedelmen kívűl van, félek mégis, hogy az ennyire meggyengűlt orgánizmus öszveroskad, a lélek szenvedései alatt. Isten vigasztalja, tartsa meg és gyógyítsa őt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
