Tiglat-Pileszer
Tiglat-Pileszer Több asszír király neve, akiknek a számozása azonban vitatott. Az első, Kr. e. 1116-1090 körül, a második 965-933 körül, a bibliai történelemben nem játszottak szerepet.
III. Tiglat-Pileszer (Kr. e. 745-726) azonban egyike volt a legnagyobb asszír királyoknak. Akár egyenes ági utódja volt az asszír királyoknak, akár csak trónbitorló volt, mindenesetre véget vetett annak a hanyatló kornak, amely Adad-nirari-val kezdődött (810-782) és megerősítette királyi családja, az ún. Szargonidák uralmát. A Tiglat-Pileszer nevet trónra lépése alkalmával híres elődje, 1. Tiglat-Pileszer után vette fel. Az ÓSZ-ben a Tiglat-Pileszer mellett egy másik neve is használatos: Pul. A 2Kir 15,19 szerint: »Pul, Asszíria királya betört az országba, mert Menahém ezer talentum ezüstöt adott Pulnak, hogy legyen segítségére és szilárdítsa meg királyi hatalmát«. Ez a név valószínűleg úgy ragadt rá, hogy Babilónia királya is volt. Ugyanis Nabunasir, Babilónia királya halála után (734) beavatkozott az ország ügyeibe és ő lett a város királya. Ezt a ritka asszír Pul név alatt tette.
Nagy hódító volt. Ő alkalmazta a történelemben először azt a módszert, hogy a legyőzött népeket nagy tömegekben áttelepítette, hogy a legyőzöttek újabb felkelését lehetetlenné tegye. Hamath vidékét is így kényszerítette végleges megbékélésre, amikor a Nairi hegyek lakosai közül több mint harmincezret deportált. Uralkodása első éveiben Babilónia, Média és Arménia ellen harcolt. Ezután hódította meg Hamathot és Árpádot (Ézs 10,9). Urartu ellen is többször próbálkozott, de döntő győzelmet nem tudott kivívni. A figyelmét különben is leginkább Szíria kötötte le, ahol Damaszkusz egyre növelte hatalmát és ez volt az Asszíria-ellenes erők gyűjtőhelye. Eleinte indirekt módon harcolt ellene. Sorban hatalmába kerítette a tengerparti föníciai városokat, illetve: sorban elfogadta a föníciai városok meghódolását. Egyedül Gázát kellett megostromolnia, amelynek a királya azután Egyiptomba menekült. Asszír források szerint 738-ban, amikor hadjáratot indított északnyugat Szíria ellen, csak azok a királyok maradtak függetlenek, akik időben megfizették az adójukat. Ilyenek voltak Menahém Samáriából, Resin Damaszkuszból és Chirom Tírusból.
Áház júdeai király Tiglat-Pileszerhez fordult segítségért az izráeli Pekah és szövetségese, a damaszkuszi Rezon ellen. Áház ezért adót is fizetett, amire a templom és a királyi palota kincseit használta fel. Tiglat-Pileszer aztán Pekah idején be is tört Izráelbe és »fogságba hurcolta azok lakosait Asszíriába« (2Kir 15,29; 1Krón 5,6.26). A dolog vége Damaszkusz Kr. e. 732-ben való eleste lett, amikor az egész felső Szíria Tiglat-Pileszer hatalmába került. Áház szerepét a 2Kir 16,7.10 és a 2Krón 28,20 kis eltéréssel mondja el. Asszír források szerint ezek az események a damaszkuszi Rezin elleni hadjárattal függenek össze, aminek aztán az lett a következménye, hogy Hósea levágta Pekaht és a trónjára ült (2Kir 15,30). (Ld. még ASSZÍRIA)
BF
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
