ülcsik, gyermekülő, ülcsi, ülke, ülőke
ülcsik, gyermekülő, ülcsi, ülke, ülőke: 1. a már ülni tudó csecsemő nappali elhelyezését szolgáló → gyermekbútor, ezzel együtt tették fel padra, székre vagy le a földre. Láda alakú, háttámlával, s elöl a gyermek rögzítésére pánttal, ill. pecekkel. Az ülcsik vagy deszkából összeállított, vagy kosár formára kötött, így Mo.-on gyékényből, spirálfonással készült (gyermekkosár). A kisded mindkét ülcsik típusban kinyújtott lábbal ült. – Az ülcsik nagymúltú tárgy; kosárforma ábrázolása az ókori görögöktől is ismert; közeli rokonai, a kéregből kialakított, magas támlás ülőbölcsők egész É-Eurázsiában elterjedtek. A deszka változat nyilván későbbi, első ismert ábrázolása Elzászból a 16. sz. elejéről való és a következő században még polgári otthonokban is használták. A 19. sz.-ra az ülcsik az európai parasztságnál is már háttérbe szorult, elsősorban a → gyermekszék hatására, a csupán szigetszerűen maradt meg egyes vidékeken. Mo.-on elsősorban a palócok közt és a csatlakozó területeken meg a székelységnél élt tovább, a kosárforma a Közép-Tisza-vidéken. – 2. Ugyancsak ülcsik névvel illetik Mo.-on a ház elé ülőhelyül kitett fatörzset, ill. padot, esetleg más alacsony ülőkét is. (→ még: utcai pad) – Irod. Temesváry, Rudolf: Voks-Bräuche und Aberglauben in der Geburtshilfe un der Pflege des Neugeborenen in Ungarn (Leipzig, 1900); Istvánffy Gyula: A palócok lakóháza és berendezése (Népr. Ért., 1911); Uebe, R.: Deutsche Bauernmöbel (Berlin, 1924); Valonen, N.: Geflechte und andere Arbeiten aus Birkenrindenstreifen unter besonderer Berücksichtigung finnischer Tradition (Kansatieteellinen Arkisto, IX., Helsinki, 1952); Csalog Zsolt: A kosárfonás ún. spirál-technikája a magyar nyelvterületen (Népr. Ért., 1963); Lindström, U.: Smĺbarns tillsyn och träning (Stockholm, 1979).
Ülcsik (Tiszanána, Heves m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
