borítócsapda
borítócsapda: feltámasztott kosárra, ládára, keretre szerelt háló, amellyel az alatta csalétket szemelgető madarat élve fogják meg. Maga a madarász hozhatja működésbe a borítócsapdát olyan módon, hogy egy nagyobb kosarat pálcikával felpeckel, a kosár alá csalétket szór s a pecekre hosszú zsineget köt, amelynek a végét búvóhelyén meglapulva a kezében tartja. Ha a csalétekre madarak szállnak, a pecket hirtelen kirántja a kosár alól, s a madarak fogva maradnak. Az ilyen borítócsapdák az Alsó-Őrségtől a moldvai csángókig ismeretesek s Európa-szerte elterjedtek. A magyarságnál gyakran nagyobb deszkalapot, ajtót támasztanak fel ilyen módon, amely a pecek kirántása után halálra zúzza az alákerült rágcsálót, madarat. Szintén Európa-szerte ismert eljárás, amelyet id. P. Brueghel (1525 körül–1569) és J. Brueghel (1568–1625) festményeikben is megörökítettek. Az önműködő borítócsapda elterjedt magyar formája a cinkefogó tökcsapda. Ennél a kettémetszett tök felső részét két pálcikával támasztják alá. Ha a vízszintes pálcikát a madár elmozdítja, a tök felső része az alsó részre csapódik, s a madárka fogva marad. Ilyen mechanikai elven működő → ládacsapdával a Tiszántúlon madarakat fognak. Hasonló tökcsapdákat a Balkánról és a szlovákoktól ismerünk. Azonos elvű ládaformájú borítócsapdák Skandináviától a Balkánig madarak, nyest, kisebb rágcsálók fogására szintén előfordulnak. – Irod. Pák Dienes: Vadászattudomány (II., Buda, – 1829); Obrebski, J.: Przyczynki do łowiectwa wschodniej cześci pólwyspu Bałkańskiego (Lud Słowiański, Tom II., Kraków, 1931); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Bödei József: Madárfogók Göcsejből (Vasi Szle, 1939); Lagercrantz, S.: Zur Kulturgeschichte einiger in Schweden vorkommenden Jagdfallen (Zeitschrift für Ethnologie, Jhg. 72. Berlin, 1940).
Csapóláda (Debrecen vidéke)
Cinkefogó tökcsapda (Göcsej)
Gunda Béla
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
