dualisztikus eredetmagyarázó monda
dualisztikus eredetmagyarázó monda: epikus néphagyomány, amely azt a gondolatot fejezi ki, hogy a teremtés két ellentétes erő együttműködésének az eredménye. Ezt a két teremtő erőt az Isten és az ördög személyesíti meg. Kettőjük közül az ördög áll közelebb a formálandó anyaghoz, Isten csak az utasítást, a szellemi irányítást adja (→ világ teremtéséről szóló monda). Az ördög hatásköre nem is terjed túl az anyagon, életet nem tud adni (→ ember teremtése). Jelentős számú mondában utánozni kívánja Isten teremtő tevékenységét, de működése vagy sikertelen lesz, vagy pedig valamilyen kártékony lényt teremt hasznos helyett (→ légy teremtése, a), más alkalommal pedig csupán a formai imitáció sikerül, de az sem tökéletesen (Isten lovat és tehenet teremtett, az ördög utánozni akarta, de az ő teremtménye se ló nem lett, se tehén, hanem bivaly). Az ördög szerepe a dualisztikus eredetmagyarázó mondákban mindig negatív Isten teremtésével szemben, még a közös tevékenység alkalmával is. Az ördögtől származtatják a mondák a világon létező valamennyi rosszat: a betegséget, a dohányt, a kártyázást, puskát, verekedést, a szeszes italokat, kártékony állatokat stb. A dualisztikus eredetmagyarázó mondák keletkezése érdekes tudományos problémákat tár fel. A dualisztikus vallási koncepció a tételes vallásoknak is sajátja. Pl. az iráni Aveszta (i. e. 3. sz.) tartalmazta a jó és rossz princípiumok szembenállásának tanát (Ormuzd és Ahrimán), majd ez átkerül a zsidó és a keresztény vallásba is. A keresztény egyházból a középkorban kivált bogumil eretnekség a dualista tanoknak gazdag tárháza lett. A bogumilok hatására Balkán-szerte elterjedtek a dualisztikus hitelveken alapuló, legendákat tartalmazó apokrif evangéliumok s egyéb szent szövegek. Azoknak a népeknek a folklórja, amelyek a bogumilizmussal valamilyen kapcsolatban voltak, ily módon dualisztikus mondákban igen gazdag. Maguknak a dualisztikus mondáknak az útját Dragomanov úgy állapította meg, hogy mindenképpen iráni nyelvterületen keletkeztek, innen egyfelől a Kaukázuson át Bulgáriába, másfelől Közép-Ázsiába kerültek, itt őrződtek meg a legteljesebb formában, majd továbbjutottak orosz nyelvterületre. A magyar folklór ide vonatkozó anyaga eredetkérdésének tisztázása nem történt meg. A magyar dualisztikus eredetmagyarázó mondák rokonsága szembeszökő egyfelől a balkáni népek hasonló hagyományaival, másfelől a balti népek, valamint a vogulok, osztjákok és zürjének teremtésére vonatkozó hagyományaival. (→ még: démiurgosz) – Irod. Kálmány Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893); Dähnhardt, O.: Natursagen (I., Leipzig–Berlin, 1907); Ivanov, J.: Bogomilszkije knyigi i legendi (Szofia, 1925); Bianchi, U.: Il dualismo religio (Roma, 1958); Dragomanov, M. P.: Notes on the Slavic Religio-Ethnical Legends: The dualistic creation of the World (Indiana University Publications, Russian and East European Series, Vol. 23. Bloomington, 1961); Istoria literaturii Române I. Folclorul, literatura română în perioada feudală (1400–1780) (Szerk. Pop, M. etc., Bucureşti, 1964); Lixfeld, Hannjost: Der dualistische Schöpfungsschwank von Gottes und des Teufels Herde. (Thompson K 483.) Volksüberlieferung (Hrg. Harkort, Fr., Peeters, K. C., Wildhaber, R., Göttingen, 1968).
Nagy Ilona
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
