hámor
hámor: kohászati és kezdetleges vasfeldolgozási munkát végző üzem, manufaktúra. Hazánk vasércben, fában és vízi erőben gazdag területein már a 14. sz.-tól kezdve kialakultak a vízierővel működő hámorok. A hámor fából készült építmény, amelyhez ugyancsak fából készült vízduzzasztó, valamint egy szénkamra tartozik. A felduzzasztott patakvizet egy vályúval a lapátkerekekre eresztik, ez hozza működésbe áttételeken keresztül a lengőkalapácsot (farkkalapács), amellyel a készítményeket kovácsolják. A gyártáshoz szükséges rúdvasakat, szálvasakat a hámorban levő kohókban hevítik fel. A régi hámorokban készítették a feldolgozó iparnak, ill. a parasztság számára a különféle rúdvasakat, szálvasakat, szerszámokat, munkaeszközöket. A 18–19. sz.-ban jelentősebb hámorok voltak Borsod, Gömör és Szepes megyékben, Erdélyben, a Székelyföldön és Hunyadban. Diósgyőrben egy 18. sz.-i vasból alakult ki a mai nehézipar. Az egykori hámoripar emlékét őrzik a Lillafüred melletti Alsóhámor, Fesőhámor községnevek. A nagyobb hámorok a 19. sz. elejétől készítményeiket legtöbbször sajátos gyári jegyekkel (mesterjegyekkel) jelölték. Mivel a mo.-i hámorok a hazai keresletet nem tudták kielégíteni, ezért a 17. sz.-tól elsősorban a szomszédos ausztriai hámorokból igen sok mezőgazdasági eszköz került hazánkba (→ kapagyártó központ, → kaszagyártás). – Irod. Hlubucek, K.: Sbornik pro dějiny přirodnieh věd a technicky (Praha, 1955); Bodgál Ferenc: Kovács-limitációk Magyarország északi területéről a XVII–XVIII. századból (Népr. Közl., 1964).
Az utolsó torockói verő (v. Torda-Aranyos m.) Vernes Zoltán kapaverőjének távlati képe. 1949-ben megvette és elszállíttatta a nagyszebeni Brukenthal Múzeum (v. Szeben m.)
Hagyományos torockói verő (részlet) (v. Torda-Aranyos m.)
Hagyományos torockói verő kettős fujtatója (v. Torda-Aranyos m.)
Torockói hámor (v. Torda-Aranyos m.) termékei: 1. 2. fokosok fa bélyegzésére, 3. szalagfejsze, 4. 5. ácsfúrók, 6. régi öntött ágyúgolyó, 7. háromágú fúró, amelyet a verő kovácsok hasznltak zsilipezésnél, 8. agyagszelő vas 1757-ből, 9–15. az ásó verőben való megmunkálásának fokai, 16–27. régi kapa-, ásó- és lapátsablonok bádogból (1870 tájáról Vernes Zoltán verőjében). 16. torockói kapa, 17. tordai hegyes vagy győri szőlőkapa, az utóbbi kétszeres súlyú, 18. kolozsvári kapa, 19. dési kapa, mint a torockói, csak a válla feláll, 20. bányászkapa, 21. oláhkapa, 22. szebeni kapa, 23–24. hagymakapa, 25. földásó, 26. kubikos ásó, 27. földhányó lapát, 28. hegyaljai (Egyed vidéki) szőlőkapa, 29. kukoricakapa, 30. szénavonó vasa, 31. kukoricakapa, 32. téglakapa (a föld összevágására), 33. kerti ásó, 34. oltványkiemelő ásó
Hagyományos torockói kapaverő belseje (v. Torda-Aranyos m.)
Torockói hámor (v. Torda-Aranyos m.) termékei: 1. 2. 3. a kétfülű vas és a váltóeke laposvasának kikovácsolása, 4. 5. az eke hosszúvasának kikovácsolása singvasból, 6. kerékpánt, 7–14. kapaverés megmunkálásának fokai, 7. singvas, 8. leszakítva, 9. csap elkészítve, 10. a fül kivéve, 11. a fül kilapítva, 12. a fül megformálva, 13. kivert kapa, 14. egy régi torockói kapa, 15. váltóeke laposvasa kétfülű vasból, 16. kerülőeke kikovácsolt laposvasa, 17. félkész félfülű vagy egyfülű vas, 18. gyökérkapa, 19. fejsze, 20. bárd, 21. vasvilla, 22. kalangyázó villa, melybe 3–4 m hosszú nyelet tettek
Kapaverő rendszerű hámor rajza a vaskohi járás (v. Bihar m.) pecsétjén 1745-ből
Hámor (Mecenzéf, v. Abaúj-Torna m., Pőhner Simon vasgyára, 1912)
Bodgál Ferenc
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
