kápolna | Magyar néprajzi lexikon

Full text search

kápolna: istentiszteleti célokra szolgáló kisebb épület, amelyet valamely kultuszhely mellett időnkénti használatra létesítenek, vagy valamely helyen fogadalmi célokból építenek magánszemélyek vagy közösségek. A hazai parasztság r. k., gör. kat. közösségei körében évszázadok óta vannak hagyományai a kápolna építésének. A nagyobb kápolnák templomszerű, toronnyal ellátott épületek, de a kisebbek csak egyszerű téglalap vagy négyzet alaprajzú épületek, amelyeknek az oltár felőli része lekerekített, az oltárral szemben levő oldalukon gyakran teljesen nyitottak, vas- vagy lécrács ajtóval vannak lezárva. A kápolnák külső kivitelezésében sok helyütt a történeti stílusok, elsősorban a barokk provincializálódott építészet motívumai érvényesülnek. Berendezésük is rendkívül egyszerű, népies, néhány szentnek a szobrán kívül legfeljebb egy-egy padot vagy térdeplőszéket helyeztek el, gyertya- és virágtartókat. A kápolna szó capulna alakban a 13. sz. óta ismert nyelvünkben. A lat. capella középkori átvétele.