község
község: 19–20. sz.-i, városnál alacsonyabb jogállású közigazgatási egység. A 17. sz. előtt a kisebb-nagyobb emberi közösségek általános, ritkábban a → faluszervezetben élők elnevezése volt. A feudalizmus kori jobbágyközségek, nemesi községek és szabadalmas községek szervezeti, jogi, valamint területi sokfélesége a 19. sz. közepén már a községi szervezet egységesítését, modernizálását kívánta. Az 1848-as és az önkényuralom korabeli rendezési törekvések után a polgári község szervezetének megteremtésére 1871-ben került sor, amikor megalkották a XVIII. tc.-et. Az 1871. évi községi törvénnyel létrejött az egységes községi szervezet Mo.-on. A törvény kétféle községet különböztetett meg: nagyközséget és kisközséget. Az elhatárolás kritériuma az volt, hogy az illető község a törvény által reá ruházott teendőket képes-e egyedül teljesíteni, vagy pedig anyagi erejének csekélysége miatt e célból más községekkel kell szövetkeznie. Az előbbiek a nagyközség, az utóbbiak a → kisközség elnevezést kapták. A kisközségek elöljárósága a bíróból, a helyetteséből és legalább két esküdtből állt. Több kisközség képezett egy körjegyzőséget, és e községeknek közös körjegyzője volt. A nagyközségek elöljárósága a bíróból, a helyetteséből, legalább négy tanácsbeliből, a pénztárnokból, a községi jegyzőből, esetleg több jegyzőből, a közgyámból és – ahol volt – a községi orvosból állt. A 19. sz. második felétől önkormányzati szerve a → képviselőtestület, végrehajtó szerve az → elöljáróság volt. Az 1871-es törvény elrendelte, hogy minden területnek valamely község kötelékébe kell tartoznia. Ennek következtében megszűntek az eddigi „önálló puszták”. Az 1871. évi XVIII. tc. helyébe 1886-ban a XXII. tc. lépett, amely jelentősen csökkentette a községi autonómiát. Az 1886-os községi törvény mintegy fél évszázadig maradt érvényben, és így hosszú időre meghatározta a községi szervezet működését. Az 1871-ben kialakított községi szervezet némi változtatással 1950. márc. 18-ig állott fenn; a szocialista jog felfogása szerint a község és választott testülete, a községi tanács egyben képviseleti, államhatalmi és igazgatási szerv. – Irod. Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914. Szerk. Szabó István, II. Bp., 1965).
Községi elöljáróság (Koppányszántó, Tolna m.)
Bárth János
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
