szászok, erdélyi szászok (ném. siebenbürgische Sachsen)

Full text search

szászok, erdélyi szászok (ném. siebenbürgische Sachsen): az erdélyi németség összefoglaló megnevezése. A szászok Mo.-ra költözése része volt annak az első német kolonizációs hullámnak, amely K-Európa több területét, elsősorban az Elbától K-re eső területeket megszállta. Első csoportjaik a Rajna középső vidékéről, Luxemburgból és a Mosel vidékéről jöttek. II. Géza telepítette le őket a D-erdélyi, viszonylag gyéren lakott királyi birtokokra ( Királyföld, Kőnigsboden) és Ny-Erdélybe (a Maros és Szamos mentére) 1150–60 körül. A 12. sz. utolsó évtizedeiben és a 13. sz. elején újabb telepes rajok érkeztek, amelyek É-Erdélyben Beszterce, Naszód és Radna vidékét (Nösnerland) és a Barcaságot (Burzenland) népesítették be. A szászok nevüket valószínűleg a IV. Béla által behívott, a tatárjárás pusztításait pótlandó szászföldi telepesektől kapták, akik idővel átvették a korábban települt frankoktól a vezetést. 1224-ben II. Endre adománylevelében, az Andreanumban megerősítette a szászokat régebbi kiváltságaikban és évi adó, valamint katonáskodás fejében teljes autonómiát biztosított számukra, amivel megteremtette rendi különállásuk és külön társadalmi fejlődésük alapjait. A szászok előjogaik gondos védelmével és bővítésével elérték, hogy teljes jogú tagként vehettek részt az 1437. évi kápolnai unióban, amely négy évszázadra megformálta Erdély politikai arculatát. 1486-ban I. Mátyás király valamennyi szászra kiterjesztette az Andreanum kiváltságait és ezzel létrehozta minden erdélyi szász közjogi-politikai egységét, melyet a „szász egyetem” (Universitas Saxonum) képviselt. Tagjai voltak: Nagyszeben-, Kőhalom-, Segesvár-, Nagysink-, Újegyház-, Szerdahely-, Szászsebes-, Szászváros-, Medgyes- és Selyk-székek, valamint Naszódvidék és a Barcaság. A szászok külön fejlődésének újabb állomása volt a reformáció lutheri ágának egységes fölvétele. A 16–18. sz. erdélyi háborúságai a szászokat is pusztították, soraikat megritkították. Ny-erdélyi telepeik elpusztultak vagy megmagyarosodtak. A népesség pótlására Mária Terézia uralkodásának idején ausztriai telepesek érkeztek (ún. Ländlerek), akik a Nagyszeben és Segesvár környéki falvakban, valamint Szászvárosban telepedtek le. Hasonló céllal szervezett telepítési akciót a szász reformkor vezéralakja, Stefan Ludwig Roth is, akinak hívására 1845–47-ben württembergi németek költöztek be a szászok közé. A szászok régi kiváltságait először II. József törölte el úgy, hogy azokat halála után már nem lehetett teljes egészében visszaállítani. Végleges megszüntetésükre a szabadságharc után, 1850-ben került sor. 1876-ban a szászok területi különállása is megszűnt. Az Universitas Saxonum megmaradt mint a régi időkből származó közös vagyon kezelője, amelyet szinte teljes egészében művelődési és iskolai célokra fordítottak. Az erdélyi szászok utoljára 1919. jan. 8-án léptek fel kollektív politikai testületként, amikor Medgyesen kimondták a feltétel nélküli csatlakozást az alakuló Nagyromániához. A Beszterce-vidéki szászok, mintegy harmincezren, 1940-ben a második bécsi döntéskor visszakerültek Mo.-hoz. Majd 1944-ben a hátráló német csapatokkal elmenekültek és nagyobbrészt Alsó-Ausztriában telepedtek le. Az erdélyi szászok száma 1970-ben 180–190 000-re becsülhető. 1968-tól Romániában a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa képviseli őket, mint nemzetiséget. Az erdélyi magyar-szász néprajzi kapcsolatok jórészt nincsenek felkutatva. A szórványos utalások és részeredmények alapján azonban jelentősnek mondhatók. – Irod. Neugeboren Emil: Az erdélyi szászok (Bp., 1913); Teutsch, F.: Geschichte der Siebenbürger Sachsen für das sächsiesche Volk (I–IV., Leipzig und Hermannstadt, 1874–1926); Schullerus, A.: Siebenbürgisch-sächsische Volkskunde im Umriss (Leipzig, 1926); Pukánszky Béla: Erdélyi szászok és magyarok (Bp., 1943); Hienz, H.: Bücherkunde zur Volk- und Heimatforschung der Siebenbürger Sachsen (München, 1960); Sárközi Zoltán: Az erdélyi szászok a nemzeti ébredés korában (1790–1848) (Bp., 1963).
Kósa László

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me