Herold
Herold a középkorban rendes hivatalnok, kit fejedelmi udvaroknál a lovagi intézmény ápolása és az udvari szertartások végett alkalmaztak. Főfeladatuk az udvari szertartások ellenőrzése, a lovagképesség szemmeltartása volt, azonfelül hatáskörükbe tartoztak a krónikák és cimerkönyvek vitele, sőt hübérügyek elintézése is. Manapság némely államban rang- és cimerügyekre külön H.-hivatal van. A H.-ügyekre vonatkozó szabályok és szokások a H.-jog neve alatt voltak ismeretesek, az ezeket tanító tudomány volt a hereldika (l. Cimertan). Azok, kik e todmánynyal foglalkoztak, a középkorban mintegy külön céh tagjai gyanánt tekintettek, s megvolt köztük is a tanonc, segéd és mester közti megkülönböztetés. Ezen heroldiá-nak nevezett egyesületekben a legalsó fokot a lovas hirnökök (nuntii equitentes) képezték, de ezek is a lovagok sorából kerültek ki, a második fok a persevantok (a franc. poursuivantbúl) kik közül választották hétévi tanulás után a H.-okat. Élükön az ugynevezett cimerkirály (roi d'armes) állott. A német császári H.-ok neve később Romreik (römisches Reich) volt. A H.-ok neve később Romreik (römisches Reich) volt. A H.-okhoz némileg hozzátartoytak a gyaloghirnökök v. kengyelfutók. A birodalmi H.-ok örvendettek a legnagyobb tekintélynek, hatáskörükbe tartozott a birodalmi gyülésen a rend fenntartása és a szabad kiséret fölötti felügyelet. A lovagintézmény letüntével, melylyel a H. intézmény annyira össze volt forrva, utóbbi is mindinkább veszitett jelentőségéből Némely lovagrendenek még ma is vannak oly hivatalnokai , kik e cimet viselik, s alkalomadtán mint olyanok is szerepelnek. V.ö. Gehe, Beshreibunk eines Herolds (Drezda 1668). L. még Heroldhivatal.
Herold József, cseh politikus, syül. Vrsoviban, Prága mellett 1850 okt. 22. Jogot végzett és 1881. ügyvédi irodát nyitott Prágában. Mint az ifju-cseh párt egyik vezérfiát előbb a cseh tartománygyülésbe, majd a birodalmi tanácsba választották. 1893 okt. a prágai ostromállapot ellen szült és az esküldtszék helyreállitását követelte, 1894. pedig a cseh tartománygyülésen vezérszónök volt a költségvetés tárgyalásakor.
Hérold, Lajos József Ferdinánd, francia zenész, sül. Párisban 1791 jan. 28., megh. 1833 jan. 19. Előbb atyjától, majd 1806 óta a conservatorebn Ada és Catel zongoraosztályában az Méhul zeneszerzési tanfolyamán tanul, itt másfél év alatt a római ösztöndijat nyerta. 1820. a párisi olasz opera zongárása (accompagnateur), majd énekkar-igazgatója lett, 1827. pedig a nagopara ismétlője. Talságig vitt munkássága döntötte sirba, számos zongoramüvet és 27, legnagyobb részt vig dalmüvet szerzett, köztük soket Rossini modorában. Ma csak az 1831. költött Zampa és az 1832 óta 1971-ig csak a párisi vigoperában ezerszer előadott Le őr aux clercs vannak még müsoron, eredeti lelelménynyel irt, könnyüzenéjü s emelett sok izléssel és finomsággal dicsekvő dalmüvek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
