Cserna Géza (udvardi),
Cserna Géza (udvardi),
udvardi Cs. Vincze kir. főügyész testvéröcscse, szül. 1842. márcz. 24. Székesfehérvárott; a gymnasium alsóbb osztályait szülőhelyén, a felsőbbeket a nagy-kőrösi ev. ref. főiskolában, a jogot Debreczenben végezte; azután Pesten és Székesfehrvárt, hol az ügyvédi kamara hivatalnoka volt, az irodalomnak élt. Meghalt 1876. máj. 15. Adonyban.
Első költeményei a Hortobágyban jelentek meg; 1864-ben a Fővárosi Lapokban megjelent Freiligráth Virágok boszúja cz. költeményének fordításával keltett figyelmet és azután a szépirodalmi lapokban és évkönyvekben sűrűn jelentek meg költeményei. 1866-ban a székesfejérvári Vörösmarty-szobor leleplezése alkalmából (máj. 6.) Vörösmarty emlékezete cz. ódájával, az ottani nők által kitűzött 30 arany díjat elnyerte. Ezután ritkán bár, de irt a Fővárosi Lapokba, Nefelejtsbe és a Székesfejérvár cz. lapba. A 70-es évek elején Pesten tartózkodása alatt dolgozott a Nők Lapjába, Szana Figyelőjébe, hol kritikái is jelentek meg és Aristides név alatt a Lapszemléi.
Munkái:
1. Költemények. Pest, 1867.
2. Őszi lombok. Székesfehérvár, 1875. (Költemények.)
Szerkesztette a Székesfejérvár cz. lapot 1872. decz. 1-től 1873. jún. 22-ig. (Az irodalomban Udvardy Géza nevet használt.)
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 106.
Gáspár Imre, Uj Nemzedék. Nagyvárad, 1877.
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
