DRAMATIKUS JELLEGŰ JÁTÉKSZÖVEGEK
DRAMATIKUS JELLEGŰ JÁTÉKSZÖVEGEK
A dramatikus jellegű játékszövegeknek két nagy csoportja van. A prózai és mondóka jellegű párbeszédes vagy felelgetős szövegek tartoznak az egyikbe, a másikba az énekelt felelgetős dalszövegek. A példák sorát azokkal kezdjük, amelyeket a felnőttek alkottak a kisgyermekek számára. Ezek a már korábban is említett „ál”párbeszédek, hiszen a kisgyermek gyakran még nem is tud beszélni. Ilyen az alábbi szöveg, amelyet felnőtt mond, s előtte biztatja a kisgyereket, hogy bólogatással válaszoljon a mondókára:
Szita, szita, szolgáló,
Van-e liszted eladó,
Van lisztem, de nem jó
Beleesett a pondró.
(Borsai–Kovács 1975: 40)
Van-e liszted eladó,
Van lisztem, de nem jó
Beleesett a pondró.
(Borsai–Kovács 1975: 40)
A gyermekek párbeszédes játékai és a felnőttek alkotta gyermekköltészet egyik közös területe a hintáztatók. Míg a felnőtt és a gyermek között nem alakul ki a tényleges párbeszéd, addig a gyerekeknél a felváltva szórakoztatás eszköze. A chanson enumeration (sorolóének) egyik példája,
hintáztató mondóka: – Egy, kettő, három, négy,
te kis leány, hova mégy?
– Zöld erdőbe virágért.
– Minek az a virág?
– Szitát kötögetni.
– Minek az a szita?
– Tejet szűrögetni.
– Minek az a tej?
– Vajat köpülgetni.
– Minek az a vaj?
– Aranykocsit kenegetni.
600– Minek az az aranykocsi?
– Márványkövet hordogatni.
– Minek az a márványkő?
– Kis palotát építeni.
– Minek az a kis palota?
– Sok szép játszó gyermekeket
belehelyezni!
(Nagymácséd; Haider–Borsai–Kovács 1976: 34)
te kis leány, hova mégy?
– Zöld erdőbe virágért.
– Minek az a virág?
– Szitát kötögetni.
– Minek az a szita?
– Tejet szűrögetni.
– Minek az a tej?
– Vajat köpülgetni.
– Minek az a vaj?
– Aranykocsit kenegetni.
600– Minek az az aranykocsi?
– Márványkövet hordogatni.
– Minek az a márványkő?
– Kis palotát építeni.
– Minek az a kis palota?
– Sok szép játszó gyermekeket
belehelyezni!
(Nagymácséd; Haider–Borsai–Kovács 1976: 34)
Felelgetős mondókákat az állathangutánzók között is találunk:
békamondóka: Mit varrsz? Mit varrsz? Mit varrsz?
Papucsot, csot, csot, csot, csot. Kinek? Kinek? Kinek?
Egy szép kislánynak, nak, nak, nak, nak, nak, nak!
Bíró lányá-nyá-nyá-nyá-nyá-nyá-nyá-nak!
(Kiskunhalas, Bács-Kiskun m.; Borsai–Kovács 1975: 78)
Papucsot, csot, csot, csot, csot. Kinek? Kinek? Kinek?
Egy szép kislánynak, nak, nak, nak, nak, nak, nak!
Bíró lányá-nyá-nyá-nyá-nyá-nyá-nyá-nak!
(Kiskunhalas, Bács-Kiskun m.; Borsai–Kovács 1975: 78)
cinegemondóka: Cinege madár, hol voltál?
Lencsét, borsót kapálni.
Hátha tél lesz, hová leszel?
Van egy luk, belebújok.
Hátha a luk betömődik?
Van kapám, kikapálom.
Hátha a kapád eltörik?
Van kovácsom, megcsinálja.
Hátha a kovácsod meghal?
Van szám, siratom.
Hátha a szád elszakad?
Van tűm, megvarrom.
Hátha a tűd eltörik?
Ejnye, ejnye, ne busíts!
(Tar, Nógrád m.; Borsai–Kovács 1975: 67–68)
Lencsét, borsót kapálni.
Hátha tél lesz, hová leszel?
Van egy luk, belebújok.
Hátha a luk betömődik?
Van kapám, kikapálom.
Hátha a kapád eltörik?
Van kovácsom, megcsinálja.
Hátha a kovácsod meghal?
Van szám, siratom.
Hátha a szád elszakad?
Van tűm, megvarrom.
Hátha a tűd eltörik?
Ejnye, ejnye, ne busíts!
(Tar, Nógrád m.; Borsai–Kovács 1975: 67–68)
Felelgetős mondóka kísérheti a játékokat is, pl. emelgetős játék közben mondják az alábbit:
– Ignác, mit látsz?
– Eget, földet, vaskarikát,
közepébe bölömbikát,
átugrom a nagy patikát,
a nagyapád vaskalapját.
(Nagyecsed, Szabolcs-Szatmár m.; Haider-Borsai–Kovács 1976: 95)
– Eget, földet, vaskarikát,
közepébe bölömbikát,
átugrom a nagy patikát,
a nagyapád vaskalapját.
(Nagyecsed, Szabolcs-Szatmár m.; Haider-Borsai–Kovács 1976: 95)
A felelgetős játékok közül közismert a „Gyertek haza, ludaim” kezdetű:
601– Gyertek haza, ludaim!
– Nem merünk!
– Miért?
– Félünk!
– Mitől?
– Farkastól!
– Hol a farkas?
– Bokorban!
– Mit csinál?
– Mosdik!
– Mibe mosdik?
– Arany medencébe!
– Mibe törülközik?
– Kis cica farkába!
(Veszprém; MNT I. 315. sz.)
– Nem merünk!
– Miért?
– Félünk!
– Mitől?
– Farkastól!
– Hol a farkas?
– Bokorban!
– Mit csinál?
– Mosdik!
– Mibe mosdik?
– Arany medencébe!
– Mibe törülközik?
– Kis cica farkába!
(Veszprém; MNT I. 315. sz.)
Ugyancsak játék közben kerül sor az „angyal” és „ördög” szétválasztására, mely nevetéstilalommal jár:
– Min állasz?
– Cserépen.
– Min lebegsz?
– Levélen.
– Mi van a szádba?
– Kíkkű.
– Köpd ki!
– Nem köpöm!
– Fordujj hármat az égre, de ne nevess!
(Szeghalom, Békés m.; MNT I. 76. sz.)
– Cserépen.
– Min lebegsz?
– Levélen.
– Mi van a szádba?
– Kíkkű.
– Köpd ki!
– Nem köpöm!
– Fordujj hármat az égre, de ne nevess!
(Szeghalom, Békés m.; MNT I. 76. sz.)
Kergető, fogócska játékokhoz is gyakran párbeszédes mondóka kapcsolódik:
– Hogy adja a csuporkát?
– Kereken holdan, holdvilágon,
egy köböl aranyon,
egy pálcika futáson!
(Háromszék; Haider–Borsai–Kovács 1977: 93)
– Kereken holdan, holdvilágon,
egy köböl aranyon,
egy pálcika futáson!
(Háromszék; Haider–Borsai–Kovács 1977: 93)
A mondóka jellegű párbeszédes, illetve felelgetős szövegek lényegében ugyanolyan funkciót töltenek be, mint a mondókák egyszerűbb változatai, csak nyelvileg, esztétikailag magasabb szinten.
A dramatikus jellegű játékszövegek másik nagy csoportját az énekelt felelgetős dalszövegek alkotják. Az énekelt felelgetős játékok egyikét-másikát a kutatás egykori lakodalmi szokásokkal rokonítja, illetve azok játékformában való továbbélését gyanítja. Ugyancsak ezekben a játékokban bukkannak fel történeti nevek, mint pl. Szent Erzsébet, Lengyel László. A várkörjáró és a hidasjátékok szövegváltozatairól van szó, melyeknek gazdag változatai az MNT I. kötetében jelentek meg.
602Énekelt felelgetős szövegek a várkörjáró játékokban:
Hol jársz, hová mégy, te Erzsébet asszony?
Innen onnan alulról, Fehérváron felülről,
A kapitány üzente, a kend lányát kérette,
Az én lányom ilyen kegyes, ilyen begyes,
Kiskapuján ki sem mehet magos hintó nélkül,
Abba is csak hat ló legyen,
Mind a hat ló szérű legyen,
Co ki, édes lovam!
(Nagybátony, Nógrád m.; Borsai–Hajdu–Igaz 1977: 41)
Innen onnan alulról, Fehérváron felülről,
A kapitány üzente, a kend lányát kérette,
Az én lányom ilyen kegyes, ilyen begyes,
Kiskapuján ki sem mehet magos hintó nélkül,
Abba is csak hat ló legyen,
Mind a hat ló szérű legyen,
Co ki, édes lovam!
(Nagybátony, Nógrád m.; Borsai–Hajdu–Igaz 1977: 41)
Változatai, az MNT I. 120–125., 653–655. számúak Északkelet-Magyarországról valók. A dunántúliak szövegkezdete: „Mit kerülöd, mit fordulod…” Változatai az MNT I. 496., 497., 503–506. számú játékdalok.
– Mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, leányodat kéretem.
– Nincsen nékem, nincsen nékem oly eladó leányom.
– Ó ne tűrgyed, ne tagadgyad, láttam a vásárba,
piros almát árult,
vettem is belőle,
ettem is belőle,
most is van a zsebembe.
(Felsőireg, Tolna m.; MNT I. 505. sz.)
– Azt kerülöm, azt fordulom, leányodat kéretem.
– Nincsen nékem, nincsen nékem oly eladó leányom.
– Ó ne tűrgyed, ne tagadgyad, láttam a vásárba,
piros almát árult,
vettem is belőle,
ettem is belőle,
most is van a zsebembe.
(Felsőireg, Tolna m.; MNT I. 505. sz.)
A leánykérő játék változatai a „Járom az új várnak az alját…” kezdetű szövegek vagy az ismert változat, a „Most viszik, most viszik Uborkáné lányát…” szöveg variánsai. Gyakoriak a kontaminálódott szövegek, melyekben a várkörjáró, leánykérő játéktípus szövegei keverednek.
Énekelt felelgetős szövegek a hidasjátékokban:
– Itthon vagy-e, hidasmester?
– Itthon vagyok, csak most jöttem!
– Eressz által a hidadon!
– Nem eresztlek, mert leszakad!
– Ha leszakad, megragaggyuk.
– Mivel tunnád megragganni?
– Gyűrű gyönggyel, gyöngyharmattal!
– Honnan veszel gyűrű gyöngyöt, gyöngyharmatot?
– Isten adná jobbkezéből.
(Somogy; MNT I. 513. sz.)
– Miért küldött az úrasszony? haja gyöngyöm, haja.
– Nektek hidat csinálni, (refr.)
– Minek nektek az a híd? (refr.)
603– Katonáknak átjárni, (refr.)
– Miből lesz a két karja? (refr.)
– Két szál rozmaringszálból, (refr.)
– Mi lesz annak az ára? (refr.)
– Egy szép barna menyecske, (refr.)
(Maconka, Heves m.; MNT I. 753. sz.)
– Ki népei vagytok?
– Lengyel László jó királyunk!
– Az is ellenségünk!
– Micsoda ellenség?
– Hidam lábát eltöretted,
mëg së csináltattad.
– Fenyőfábú mëgcsinálom,
mëg is aranyozom.
(Mohács, Baranya m.; MNT I. 248. sz.)
– Itthon vagyok, csak most jöttem!
– Eressz által a hidadon!
– Nem eresztlek, mert leszakad!
– Ha leszakad, megragaggyuk.
– Mivel tunnád megragganni?
– Gyűrű gyönggyel, gyöngyharmattal!
– Honnan veszel gyűrű gyöngyöt, gyöngyharmatot?
– Isten adná jobbkezéből.
(Somogy; MNT I. 513. sz.)
– Miért küldött az úrasszony? haja gyöngyöm, haja.
– Nektek hidat csinálni, (refr.)
– Minek nektek az a híd? (refr.)
603– Katonáknak átjárni, (refr.)
– Miből lesz a két karja? (refr.)
– Két szál rozmaringszálból, (refr.)
– Mi lesz annak az ára? (refr.)
– Egy szép barna menyecske, (refr.)
(Maconka, Heves m.; MNT I. 753. sz.)
– Ki népei vagytok?
– Lengyel László jó királyunk!
– Az is ellenségünk!
– Micsoda ellenség?
– Hidam lábát eltöretted,
mëg së csináltattad.
– Fenyőfábú mëgcsinálom,
mëg is aranyozom.
(Mohács, Baranya m.; MNT I. 248. sz.)
A hidasjátékokban a kérdés-felelet váltakozása a legfontosabb rész, melyhez gyakran kapcsolódik a „Bújj, bújj zöld ág…” szöveg is.
A dramatikus jellegű gyermekköltészet alkotásai az egyszerű kérdés-felelet vagy álpárbeszédes formáktól a színjátékszerűen eljátszott énekes párbeszédekig igen nagy változatosságot mutatnak. A gyermekek koruknak megfelelően veszik ki részüket a játékokból, sajátítják el a gyermekkor költészetének egyre bonyolultabb darabjait. A gyermeki hagyományozás bizonytalansága kérdésessé teszi ugyan a történeti vonatkozások egyenesvonalú leszármazását, továbbélését, tagadhatatlan azonban ezek jelenléte éppen a dramatikus jellegű játékszövegekben. Eredetük nyomozása még további kutatást igényelne.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
