A HAZAI AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALMAK KÖLTÉSZETE
A HAZAI AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALMAK KÖLTÉSZETE
Az agrárszocialista dal a munkásmozgalmi dal egyik válfaja. Kialakulása és virágkora a századforduló évtizedeire tehető (1890–1914). A korabeli, időszerű, félnépi, politikai jellegű programköltészet egyik legismertebb megjelenési formája. Sikerültebb szövegei eddig is bekerültek a népköltészeti antológiákba.
Bár pontos felmérés nem készült arról, hol élnek e dalok, de azt tudjuk, hogy a Viharsarokban, a Dunántúl számos helységében, a Bodrogközben, Szabolcs-Szatmár megyében, Zemplénben – s ezen kívül számos nemzetiségi vidéken ismerték e műfajt. Mindez azt bizonyítja, hogy céljaik megvalósításáért magyarok és nem magyarok (szlovákok, románok, németek, délszlávok) együtt küzdöttek. Tudomásom szerint hazánk mintegy 600 helységében volt intenzív agrárszocialista mozgalom, s a nagyobb helységeket leszámítva e helyekről alig van gyűjtés.
Milyen lehetett az adott időben az agrárproletárok költészeti-zenei szükséglete? 751A kulturális igényeket a korabeli népdalok, szakmai dalok, magyar nóták, műdalok, mozgalmi dalok és szavalatok elégítették ki. Az agrárszocialisták mozgalmi dalai az alkalmi költészet közismert csoportjába tartoznak.
A népdalokkal ellentétben, szinte mindegyik szövegük keletkezése nyomon kísérhető. Az alkotások többsége rögtönzött rigmus: ezekből igen sok fennmaradt az írásbeliség terjedése, a nyomtatás révén. E szövegek fennmaradását a mozgalmak lapjainak köszönhetjük, ezek segítségével terjedtek az ország minden részébe. Kifejezési eszközeik szegényesek voltak, de jellemzőjük a nagyfokú realitás: tartalmi vonatkozásban igen sokrétűek. Ezek az anyagok nem annyira művészi, esztétikai vonatkozásban, hanem dokumentatív szerepüknél fogva értékesek számunkra.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
