Barcsay család. (Nagy-barcsai).
Barcsay család. (Nagy-barcsai).
Erdélynek legrégiebb családai közül való, azonban Magyarországban Bihar megyében is birtokos. Erdélyben Hunyad megyében van ősfészke Nagybarcsa, honnan vezeték- és előnevét veszi. Ezt és a pestyéni és szálfai birtokrészt első foglalási joggal birják*.
Kőváry id. h. 24.
Czimere a családnak egy nyillal átlövött kar, mely markában görbe kardot tart*. – Azonban a családnak, mint több réginek, armalisa soha sem volt.
Lehoczky id. h. 42.
Eredetét Márk 1216-ban horvátországi bánig viszik föl*. Ennek két fia Péter és Mihály Budán adományban birtokot kapnak, mit a család – állitólag – a mohácsi vészig birt is. Nevezett Mihálynak fia volt Péter, ennek Gáspár *, ennek Simon (1367.) ennek János és Tamás, kik Hunyadban 1395-ben* birtokosok. Ezen János és Tamás hű szolgálataikért ősi birtokaikra V. Lászlótól 1454-ben megerősitő adománylevelet kaptak, és ezenfölül az István vajda által tőlök hatalmasul elfoglalt Erkes és Drosmán falukat is visszakapták*. 1462-ben Mátyás király a Hunyadi családi urodalomból nyolcz falut, és Szent-Andráson a magvaszakadt Tsökezi részt is nekik adományozá, 1464-ben pedig minden javaikat a királyi árenda alúl fölmenté*. Azután virágzott Barcsay László Szapolyay titoknoka, és Ákos, ki Tamástól származett, és kit II. Ulászló érdemeiért Sztrigyi Márton magvaszakadtán annak minden erdélyi birtokaival megajándékozott*. Ákosnak, ki II. Ulászló kimultával Szapolyay hive lőn, fia volt András, kit Báthori István 1572-ben Illye várának főparancsnokává nevezett. Ezen Andrástól mint jő le a család, az I. táblán látandjuk.
Lehoczky id. h. 42. és Wagner Mss. tom. LXX. p. 34.
Kőváry szerint. – Wagner id. h. szerint Mihály testvérének Péternek is Gáspár fia volt, de abban a Péter ága kihalt.
Kőváry szerint; – ellenben Wagner id. h. szerint V. László és Mátyás idejében éltek 1454–1464-ig időközben; és Kőváry is egy helyen irja, hogy Tamás 1454-ben adományt kap. Az 1395-ki évszám lesz tehát a hibás adat. Wagner szerint Tamás és János Mihálynak fiai, Márknak unokái voltak.
Wagner id. h.
Wagner id. h.
Wagner id. h.
Tamás testvérének Jánosnak unokája volt Gáspár Lippa vára kapitánya, és karánsebesi bán, ki mint Békesi hive a szent Páli szerencsétlen harcz után Báthori István által kivégeztetett 1575-ben*.
Wolf. Bethlen Hisé. II. 318.
A családfa Ákosnak András fiától igy következik:
I. Tábla.
András.; István. 1594. (Zalasdy Bora).; György. (Kun Bora).; Boldizsár.; György †; Sándor. (1. Palatics Erzse, 2. N. N.); Ákos, fejed. (Bánffy Ágnes). Sándor. (Fodor Klára).; Lásd a II. táblán.; András, felakaszt. 1661. Gáspár. (Nádudvari Erzse).; Mihály † 1713. (Bánffy Kata).; Lásd a III. táblát.; Péter. (Nemes Zsuzs.); Ábrahám. † 1716. (Teleki Kr.); János. (Toroczkai Kata).; Erzse. (Los. Bánffy Fark.);
Istvánnak Zalasdy Borbálától származott két fia közül mint látjuk, György ága unokájában enyészik el. Sándornak két neje volt. Az elsőtől Palatics Erzsébettől lett négy fiu, a másodiktól három fiu és egy leány, mint a táblázat mutatja. E Sándor volt, ki Rákóczy Zsigmondtól 1607-ben a Zalasdi jószágot felkérte, és abban maradékait megerősité*. Gyermekei közül csak Sándor és Mihály terjeszté tovább a családot. Amannak ágát hozza a következő:
Wagner id. h.
II. tábla.
Sándor. (Fodor Klára) kik az I. táblán.; István. (Nádudvari Judit).; Ferencz. (Lukács Sára).; Ferencz. (Naláczy Sára).; Tamás. (Boldogfalvi Magdolna).; András. (Markócsán Julianna).; János; Zsigmond (Türi Ágnes).; «»László † 1844. (Bája Zsófia).; László. (B. Bruckenthal Anna).; Árpád. Béla. Kálmán. Vilma. Domokos.; Zsigmond (B. Bruckenthal Zsófia).; József. Gábor. Matild.; Gáspár.; Ábrahám.; Ábrahám, ezredes. (Gr. Bethlen Zs.); Pál. (Felvinczy Ágn.); József. (Károlyi Erzs.); Ágnes. (Dózsa Mihály).; Ádám. (Dózsa Ágnes).; János. (Dániel Ter.) † 1818.; Lajos.; Sándor. Róza. (Földvári Sánd.) Luiza. (Kabos László). Janka.; János. (B. Jósika Zs.); János.; Ádám.; Albert. Mihály. Miklós. Elek. Mária. (Sándor Gerg.) Eleonora. (Babarcziné). Claudia (B. Apor Gerg.);
A család fénykora a XVII. századra esik, midőn Ákos (az I. táblán Sándornak fia) előbb hunyadmegyei főispán, rövid ideig Erdély fejedelmi széken ül 1658–1661-ig a legzavarosb időszakban, Rákóczy és Kemény Jánossal kelle a fejedelemségért küzdenie*. A küzdelmeknek csak gyász lőn a vége. Andrást (Ákos testvérét) ki követségen járt a portára, Kemény Fogarasban fölakasztatá. Ákost Görgényben börtönbe tétette, azután kivégeztette*. Testvére Gáspár hasonló véget ért Örményesen 1660-ban. Mihály testvére fejérmegyei főispán I. Apaffy korában Fogaras vár börtönébe jutott. Ily csapások érték a családot Ákos fölléptével.
Szalárdy Siralm. krónika 463–475.
Katona Hist. critic. XXXIII. 207. – Bethlen Hist. libr. III. 207.
Ákosnak a fejedelemnek testvérétől származott le Ábrahám a költő (fia Ábrahámnak hunyadmegyei főbirónak) született 1742-ki febr. 2-kán Piskiben. 1762-ben magyar testőr, öt év mulva lovas kapitány lett. II. József alatt több ütközetben vett részt. 1787-ben ezredességre emeltetett. 1794-ben nyugalomra lépve csórai jószágán élt. Meghalt 1806-ki mart. 6-kán*. Verseit Révay adta ki b. Orczy Lőrinczével együtt „Két nagyságos elmének költeményes szüleményei“ czim alatt 1789-ben.
L. életrajzát Döbrenteytől: Erdélyi muzeum I. köt.
A második ág, mely Ákos fejedelemnek Mihály testvérétől jő le, igy következik*:
Kőváry id. h.
III. tábla.
Mihály. (Bánffy Kata). Kik az I. táblán.; Sándor. (Drosi Kriszt.); Báró Gergely. (Naláczi Sára); Mária. Judit. Ágnes. (Gr. Bánffy Dienes).; Mihály. (Kemény Judit).; Péter. (Boér Anna).; Samu.; Gergely; Ákos; Gergely.; György; Károly; György. Ábrahám. Károly. István. Josefin. (Barcsai Albertné).
Mihálynak fia Gergely, valamint az I. táblán Ábrahámnak Teleky Krisztinától fia János báróságot vettek*, de mint láthatjuk, águk kihalt. Emlitett Gergely a liber báró, kinek neje Naláczy Borbála volt, szintén főispánságot viselt. A báróságot Mária Teréziától kapta. Meghalt 1752-ki évi junius 15-kén kora 66-dik, házassága 31-dik évében.
Kőváry id. h. Wagnernél is (id. h.) Gergely bárósága emlitetik, Mikola azonban Zsigmondot emlit liber báróul id. h. 42. l.
Jelenleg a család nemesi renden áll, és maig nagy része református. „Már 1544-ben Farkas, Miklós és György – mint Kőváry irja – egy feszületért kereset alá vétettek. Barcsay Ákos a fejedelem szerzeményéből mindazokat kitagadta, kik más vallásra fognának áttérni. Barcsay Ágnes gr. Bánffy Dienesné pedig az ily családtagokat megátkozá.“
A család a kormányzók korában visszavonulva élt, de mint a nemzéktan mutatja, folytonosan az előkelőbb családokba házasodván.
Azon Barcsay János, kinek Szénássy Judittól leányai Anna Fráter Pálné, és Zsófia Fáy Györgyné* voltak, a biharmegyei ágazathoz tartoznak.
Wagner Mss. Tom. LXX. 51.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
