Irsay család. (Irsai.)
Irsay család. (Irsai.)
Régi nemes család, melynek okleveles nyoma már 1395-ben eléfordul. * Birtokos Heves és Pest megyében ez utóbbiban a család vezeték- s előnevét adó Irsa helységben.
Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. II. p. 268.
Irsay János 1560-ban János választott királytól Beleznán, Szelesztyén, Csotorofalván, Veletén, Sófalván, és Husztközön a Chiarliai Literati Domokos hűtlenségi bélyegen elkobzott rész-jószágokat, és Marmaros megyében a huszti curiát mindkét ágra adományban kapja. *
Hodor Károly közleménye az erdélyi Irsay ág iroványaiból.
1715-ben Irsay András és Pál többekkel, ugymint Röth Istvánnal, Varacskay Andrással és Buzogány Mihálylyal a pestmegyei Alberti puszta iránt Szeleczky Márton és nejének Sokoray Erzsébet «»beiktatásának Váczon febr. 7-én. A nevezett pusztát a fentebbiek birták, de 1715-ki jul. 4-én N.-Szombatból Simonchich itélőmester, tanácsos és kir. személynökhez kir. parancs kelt, a pusztának tőlök elvétele végett. *
Hodor Károly közleménye az erdélyi Irsay ág iroványaiból.
1721-ki május 24-én runyai Soldos István és János Soldos Tamásnak fiai, és runyai Soldos Istvánnak és nejének Irsay Annának unokái, tovább Soldos Menyhért és Soldos Éva Csiszár Istvánné pestmegyei Irsa helységbeli részüket Irsay Pálnak, Varatskay Andrásnak, és Buzogány Mihálynak 300 frtért 23 évre elzálogositják. *
A Soldos család okmány-regestrumából nálam.
1738-ban fehér vasárnap előtti szombaton a feljebb nevezett Soldos családbeliek Irsay Pálnak 930 magyar frtért az emlitett Irsa helységbeli részbirtokot örökösen bevallottak. *
A Soldor család okmány-regestrumából nálam.
1742-ben Cantate vasárnap előtti szombaton ezen bezálogitás és bevallás ellen a bevallóknak fiai tiltakoztak; és
1756-ban a Soldos család a zálogba vevők utódaival egyességre léptek, és a birtokrészt visszanyervén, némely költségek fejében azt még 3 évre a zálogosok kezében hagyták.
Ennyit tudhatunk családi tudositás nélkül a pestmegyei Irsayakról; azonban a családnak egyik ága Erdélybe szakadván, névszerint Irsay János, Gábor és István testvérek, ezeknek utódai jelenleg is élnek Erdélyben, és következő családfa * szerint sarjadztak le:
Családi adatokból Hodor Károly közlése szerint.
Irsay N.; I. János 1560–70.; I. Gábor; I. István; II. János végr. 1653. (két neje volt); II. István 1633.; I. Mihály 1633.; Imre † 1640. előtt; Dénes.; Pál,; Simon; N (Deákné); II. Gábor † 1731. előtt.; II. Mihály (Somodi Krisztina); III. István (Széki Erzs.); III. János 1735-48.; Kata (Pál György); II. Gábor 1731.; Zsuzsa (Dénes Péter); Anna (Baróti István); I. József 1780.; László; I. Ferencz 1780.; IV. István † 1735. előtt (Dézsi Bora); dézsi ágazat; III. Gábor (Szarvadi Klára); Ádám 1773. (Szarvadi Klára); Zsigmond 1752. (1. Komáromi Kriszt. 2. Korody Mária); II. Ádám; Mária (Sarmasági Miklós); I. Sámuel sz. 1756. (Homoki Rakhel); IV. Gábor; Klára 1800-ban él; I. János † 1815.; III. József sz. 1807. † 1840. (Bányai Róza); V. János 1859.; II. Sámuel él.; Borbála (Kispál Józs.); II. József † (Homoki Rakhel); II. Ferencz; V. István.; Mária (Korda Sándor).
E családfán állókra rövid megjegyzések a következők:
II. Gábor, ki 1731-dik előtt meghalt, maros-járai előnévvel élt, fia IV. István, kiről legtöbb adatok szólnak, 1698-ben septemb. 15-én bort árultatott Viczében Doboka vármegyében gr. Apor István számára, 80 frt árút. Ugyan ezen évi dec. 17-én Balogh Ferencz által Irsay István mint szamosujvári udvarbiró 1200 frt lefizetéséről nyugtatik. 1700-ban febr. 6-án gr. Bánffy György és Apor István nyugtatványa szerint rationista (vagy harminczados) volt. Május 7-én Szamosujvárban tiszttartó vagyis udvarbirónak neveztetik. 1704-ki sept. 26-án Teleky Mihály (II. Rákóczy Ferencz tábornoka) a kolosvári sósvölgyi táborból „Nemzetes és vitézlő Irsay István szamosujvári fiscalitas udvarbirájának“ meghagyja, hogy 100 köböl buzát Sármásra szállitasson. 1707-ki jun. 15-én Luczai János 217 m. ftról nyugtatja Istvánt, mint beszterczei harminczadost. 1710-ki febr. 14-én csebi Pogány Menyhért száz kő sóról ad neki nyugtatványt, dec. 10-én csebi Pogány György 210 kőssóról nyugtatja. Ugyan azon évi sept. 20-án Rhédey Ádám (Rákóczy Fer. erdélyi hadainak fő-fizető mestere 3000 r. forint fizetése iránt keresi meg Istvánt mint főinspectort. 1718-ban Alsó János katonaszij bőrök vásárlására perceptor Irsay Istvántól 24 frtot vesz fel. 1719-ki január 10-én a szamosujvári vár pénztárából magánosoknak és a b.-szolnokmegyei gyrásszéknek költségül kiadásokat tesz.
II. József 1771-ben b.-szolnokmegyei szolgabiró volt.
A hatodik nemzedék között álló I. Sámuel Dézsen a reform. iskolában kezdi iskolai pályáját, és ott tanul 1775–1778-ki april 24-ig. Mint még tanuló 1776-ban jun. 13-án retractál. II. József császár uralkodása alatt a dézsi törvényszékhez figyelőnek (auscultans) meghivatik 1796–1804-ig a dézsi járásban adórovó. Utóbb Dézs város hadnagyául neveztetett ki, de e hivatal elfoglalása előtt meghalt 1808-dik év előtt.
A b.-szolnokmegyei 1770-ki nemesi összeiráskor a család a kétesek közé sorozatott, mi végre produkálniok kelletett; erre szolgált a család-okmányok között Fasc. VI. Nro 6. található: „productiora szolgáló documentumok jegyzéke.“
A dézsi-ág házasság által birtokossá vált B.-Szolnok, Kolos, és Doboka vármegyékben: Dézs város, Dézsakna, Bálványos-várallya, Néma, Dengelegh, Borháza, Kis-Iklód, Esztény falvakban. Irsay Sámuelnak kis-iklódi birtokáról az országos hadi segedelemre nézve 7 frt 25 kr. évi jövedelmét olvastuk 1819-ben.
A családi okmányok szerint a család Erdélyben összeköttetésben állott (jelesül Torda vármegyében a kihalt Erdélyi († 1641) erdőcsanádi és fülpösi Szucsáki * († 1783.) és Palatkay családdal; mely utóbbi családból Palatkay András (1748-ban) magát az Erdélybe beszakadt Irsay I. Gábor leány-utódának tartotta.
1665-ki nov. 30-án Görgény-Szent-Imrén a fejedelmi udvarban (ma már már szinevesztett, viaszra boritott egy darabban keresztül nyúló papirszeletre nyomott 8 pecsét alatt) kelt azon zálogos levél, mely szerint fülpösi Szucsáki Péter és István a lengyelországi rabságból kiszabaditásukra tordamegyei nagy-szederjesi részbirtokukat m-vásárhelyi Szilágyi Jánosnak és nejének Szöts Erzsének 200 tallérba elzálogositák. – Az eredeti okl. az erdélyi Irsay családnál.
Az Irsay családnak az erdélyi ágnál lévő oklevelek szerint is Magyarországon Irsa, Alberti, Pilis és Bugyi pestmegyei, és Boczonád, Fascony (?) Birra (?) és Tisza-Szalók hevesmegyei helységekben és pusztákban és Marmaros megyében voltak birtokaik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
