Szita család. (Salfai)
Vas vármegye birtokos nemes családa, mely azon megyei Salfa helységre adományt is nyert, onnan irja előnevét és ott jelenleg is birtokos. *
Fényes, M. orsz. Geogr. stat. szótára IV. k. 5.
A czímeres nemes levelet Szita Bálint nyerte Rudolf királytól 1587. évi jul. 13-án Prágában, mely czímeres nemeslevél Soprony megyében 1590. évben Szent-Miklóson tartott közgyűlésen ki is hirdettetett.
A XVIII. században már Somogy megyében is találjuk, a midőn azon megyénél 1738-ban Szita Lőrincz rendszerinti esküdt volt.
Vas megyében élt és birt Salfán Szita János, ki 1824. nov. 9-től (megválasztva újra 1828. oct. 1-én is) Vas megyének kőszöghi járásában főszolgabirája volt 1832-ig, sőt tán tovább.
E század elején élt Ferencz már Orosházán, nejétől Hetyey leánytól három leánya volt: 1. Rebeka Kunos Andrásné, ki Hetyében lakott és halt meg 1805. évi febr. 16-án. * 2. Rozália Tegyei Bálintné, és 3. Rebeka Guóth Jánosné Magasiban (Vas várm.)
Fölötte Bucsúztató Versek. nyomt. Sopron. 1805.
Ez időben (1805.) élt Vas megyében Szita idősb László, kinek első nejétől Szalay Erzsébettől gyermekei: László és Péter; második nejétől Fodor Juliannától gyermekei: János (valószinűleg, kit följebb főszolgabirónak irtunk) István, Teréz, Ferencz, és Rozina.
Egy ága a családnak Fejér megyébe szakadt, ebből volt Szita István, azon s több megye táblabirája, ki a sorsjáték szerencséje által is tetemesen szaporítá vagyonát. Meghalt 1860. nov. 30-án Pettenden kora 77. évében, eltemettetett Kápolnás Nyéken; nejétől Papp Juliannától, ki 1859. mart. 2-án kora 68. évében Pettenden halt meg, és ugyan ott eltemettetett, egyetlen leánya báró Földváry Lajosnak felesége.
A családnak egy más ága Veszprém, innen Fejér, Békés s Pest megyébe is elszármazott, ez ág a czímerlevelet szerző: Szita Bálint és neje Zánkay Ilona utódaitól (mintegy kis-unokáitól) származását következőleg mutatta ki:
Bálint 1587. (Zánkay Ilona); hézag.; Imre Csákváry lakos.; György pápai lakos.; «»I. János Csákvárott 1733–41.; András pápai lakos. 1733.; I. János Csákvárott 1741.; I. Mihály 1742.; II. Ádám. 1742.; II. Mihály Csákvárott.; Erzse.; Folyt. a köv. lapon.
II. Mihály, ki az előbbi lapon. Csákvárott.; I. József 1805.; II. János 1805.; Teréz.; Anna.; III. Mihály 1805.; Fülöp B. Gyulán 1838. (Epp Teréz); Kata.; I. Ferencz.; II. József.; Alojzia.; Róza.; Juli.; III. János.; Sándor sz. 1833. Dukán zenész.; Konstanczia sz. Gyulán 1837. (Kémery Pál); Gyula sz. 1842. Gyulán.; Kálmán sz. 1844. Gyulán.; Gejza sz. 1850. Gyulán.
A táblán álló Györgynek fia András 1733-ban Veszprém megye által kétségtelen nemesnek ismertetett, ennélfogva is unoka-testvére I. Ádám szintén Veszprém vármegyétől 1741. nov. 13-án Pápán tartott közgyűlésből nemességi bizonyítványt nyert, melyet miután Csákvárott Fejér megyében lakott, a következő 1742. jan. 12-én Sz. Fejér megyében is kihirdettetett és pedig a táblán látható három fia nevére is.
II. Mihály fiainak neveire is 1805. máj 8-án Fejér megyében ismét kihirdetteté nemességét. Fiai közűl Fülöp Csákvárról előbb Ercsibe (Pest várm.) innen Pest megyei Duka helységbe költözött, végre innen Békés megyébe Gyulára (mint a Wenkheim grófok dísz kertésze) telepedett, és Békes megyénél nemességét 1837. april. 11-én kihirdetteté. * Gyermekei a táblán láthatók.
Békes várm. 1836. évi jegyzőkönyve 2347. sz. a.
Ugyan e családból Szita Márton, fia Andrásnak, unokája Benedeknek, (ki tán fia volt a szerző Bálintnak) 1732-ben a Veszprémi káptalan előtt az eredeti czímeres nemes levelet hitelesen átiratta.
A család czímere a paizs kék udvarában hátulsó lábain álló grif; ugyan ehez hasonló grif emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *
Szita Lőrincz a somogyi megyei esküdt 1738. évi pecsétén czimerűl a paizsban kardot tartó oroszlánt, és a sisak fölött ugyan azt viselt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
