49. A KIEGYEZÉS UTÁNI ÉVTIZED MÉRLEGE (SŐTÉR ISTVÁN)
53149. A KIEGYEZÉS UTÁNI ÉVTIZED MÉRLEGE
(SŐTÉR ISTVÁN)
(SŐTÉR ISTVÁN)
A hetvenes évek kiábrándultságának irodalmi tükrözése epizodikus jelenség volt, s valóban maradandó művet csak A délibábok hősében hozott létre. A hetvenes évek írói mozgalmaiban az átalakulás élménye jelentkezik, elegyülten az új társadalmi rendszer megszilárdulta nyomán jelentkező emberi problémákkal. A hetvenes évek íróinak csalódottsága, sokat emlegetett dezillúziója a viszonyok bonyolultságának fölismeréséből, a Világos utáni eszmények elégtelenségének bebizonyosodásából fakadt. Az évtized írói azonban még nem leltek rá a művészi kifejezés olyan lehetőségeire, melyek a csőd felismerése után a valóban lényeges kérdések, a mind sürgetőbb feladatok megoldását tették volna lehetővé. A megszilárduló kapitalizmus új viszonyai közt még nem tud tájékozódni az irodalom. Nemzeti funkcióját, feladatkörét éppoly kevéssé tudja ellátni, mint ahogyan az új, a mind fürgébben polgárosodó korszak problémáit, jelenségeit sem képes egyelőre tükrözni még. A csőd, a válság jelzésénél alig is tudnak többet tenni, – s ezt a csődöt, ezt a válságot is inkább lélektani, semmint társadalmi vonatkozásaiban fogják fel a hetvenes években jelentkező írók. A délibábok hőse emelkedik csak ki az új irodalom állagából, s a korábbi nemzedékek nagy írói közül Jókai Az arany embere, valamint Rab Rábyja jelzi a kor tudatában végbemenő válságfolyamatokat. Arany a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján az Őszikékben a kapitalizálódó Magyarország valóságáról olyan megrázóan vall majd, ahogyan kívüle csak Vajda tud vallani. A hetvenes években fellépő irodalmi irányzatok azonban ilyen teljesítményekre nem voltak képesek. Az évtized ily módon afféle közjáték-jelleget öltött magára: a korábbi korszak nagy írói még hallatták hangjukat, s a nyolcvanas, kilencvenes évek új irányzataiból már megsejthetünk valamit, Tolnai Lajos első regényeiben, novelláiban, Csiky Gergely színműveiben, az újromantikus dráma jelentkezésében. Csakhogy az a nemzedék, mely a kiegyezés után szólal meg, olyan szemléletet és kifejezési művészetet képvisel, melyben ugyan benn rejteznek az utolsó századnegyed irodalmi fejlődésének csírái, de melyre ez a fejlődés végső értelemben mégis, rácáfol. Míg a század két utolsó évtizedét a 20. századi irodalom nyitányának tekinthetjük, a hetvenes években inkább a Világos utáni irodalmi törekvések utójátékát kell látnunk: a korábbi nemzedékek s az újonnan fellépő összetalálkozását a kiegyezési korszak mély ellentmondásainak átélésében. Ez az élmény bizonyos kapcsolatot teremt A délibábok hőse és az Őszikék, Az aranyember, a Rab Ráby és a korai Tolnai, sőt, Toldy, Beöthy – és Vajda János, valamint a Bolond Istók második éneke között. Különféle irányzatok felfogásában, különféle stílustörekvések és műfajok keretei közt: a hetvenes évek irodalma a válságot jelzi, anélkül azonban, hogy annak tükrözésébe eléggé belébocsájtkoznék. A kiegyezés utáni korszak irodalmának valódi arculatát az utolsó századnegyed új törekvései fogják megmutatni. 532
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
