Kapcsolata az új romantikával
Kapcsolata az új romantikával
Amikor Csiky első drámáit írja, az újromantika a divatos irányzat a magyar színpadokon; Rákosi Jenő és Dóczi Lajos az Aesopusszal meg A csókkal már iskolát teremtett. Csiky is ebben a modorban kísérletezik először. Verses formában írt s mitológiai környezetben játszódó műve, a Jóslat azonban lényeges vonásokban különbözik Rákosi Jenő vagy Dóczi újromantikus drámáitól. Formaválasztásában ugyan elsősorban a konvenció, a divat játszik közre, ám az újromantika sablonjait – az Aesopusból meríti őket – Csiky a maga írói vallomásának szolgálatába állítja: a Jóslat célzata a papi nőtlenség ellen irányul.
A darab hősnője, Olympia, Apolló jósdájának papnője, akit szigorú parancs tilt a szerelemtől. Ősi jóslat figyelmezteti: ha férfi csókja éri ajkát, összedől a templom és eltemeti Adrastos kincseit. Olympia azonban szerelmes lesz Heliosba, s a szerelmet tiltó főpappal szemben szenvedélyesen küzd érzéseinek, boldogságának jogáért:
Mindennek szabad szeretni:
Madárnak fészkén, tövén a virágnak,
Csillagnak égen, földön embernek,
Csak énnekem, csak énnekem nem szabad,
Mert engem Isten választott arául,
Mert én vagyok Apolló Pythiája!
Madárnak fészkén, tövén a virágnak,
Csillagnak égen, földön embernek,
Csak énnekem, csak énnekem nem szabad,
Mert engem Isten választott arául,
Mert én vagyok Apolló Pythiája!
(III. felv.)
A Jóslat nem igazi dráma, noha cselekménye változatos s helyenként jól pereg. Csiky ez időben még nem tud feszültséget teremteni. A téma és az alapkonfliktus hiába jó, a cselekmény nehezen tud kibonyolódni a vígjátéki szituációból, a fordulatokat csupa véletlen idézi elő. (Nem véletlen, hogy a Jóslatot Bécsben, tizenöt évvel később, regényes operettként mutatták be.)
Következő drámáját, a Janust Csiky még mindig az újromantika stílusában írja, de már látszik: nem elégíti ki ez az irány, sokat felhasznál a romantikus 692történelmi dráma hagyományaiból. A Janus a magyar történelmi múlt képeit idézi, regényes, stilizált környezetben. A darab hőse Janus, a levert pogány lázadás vezérének, Vathának fia, aki újra fellázad, de belátja, hogy újabb felkelés reménytelen, csak pusztulásba vinné a népet, és öngyilkos lesz. (Vannak Csiky-kutatók, akik szerint a Vatha vezette lázadás leverése a szabadságharc elbukását szimbolizálja, Janus öngyilkossága pedig Csiky leszámolását a forradalmi harc újrakezdésének gondolatával.)
Az újromantikus és a társadalmi dráma közötti átmenet jegyeit viseli Az ellenállhatatlan (1878) és A bizalmatlan (1878; nem mutatták be). Az előbbinek szereplői még mesés környezetbe helyezett hősök, spanyolos csengésű, regényes nevekkel (Diego, Florinda, Roland, Rodrigo), A bizalmatlanban már köznevű szereplőkkel találkozunk (Hedvig, Tibor), mintegy annak járulékául, hogy Csiky munkásságából most már eltűnőben van az újromantika mesterkélt stilizáltsága.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
