Rákosi Viktor
921Rákosi Viktor
A Zala megyei Ukkon született, 1860-ban. Szülei tönkrement birtokosok. Előbb Erdélyben, Gyergyóditrón él orvos-bátyjával, majd a pesti piaristáknál tanul. Rákosi Jenő öccse előtt természetesen megnyíltak a lapok is. A Nemzeti Hirlap, a Pesti Hirlap közli írásait, 1881-től bátyja lapjának, a Budapesti Hirlapnak belső munkatársa lesz. 1894-től a Kakas Márton című élclapot szerkeszti. 1911-ben súlyos betegséget kap, mely a haláláig, 1929-ig ágyhoz köti.
Egymaga népszerűbb humorista volt, mint valamennyi vicclap munkatársai együttvéve. A Sipulusz-tárcák sikerével csak a Göre-levelek vetekedhettek. Ez körülbelül jelzi a színvonalat is, a közönség ízlését is. Sipulusz azonban nemcsak a sekélyes kordivatnak hódolt humoreszkjeivel, hanem fiatalos jókedvének is. Szubjektív nevettető. Nem annyira szatirikus, mint Mikszáth, de humora sokkal városiasabb. Mindketten a középosztály írói, de Rákosi a kishivatalokba, az újságírókenyérre jutó úriember kifejezője és szórakoztatója, Mikszáth pedig a még szerepet játszó dzsentriről beszél. Rákosi Viktor társasága, szemlélete nem a városi polgári értelmiséghez kapcsolódott, még csak nem is a dzsentriből szorgalommal és akarattal entellektüellé váló kevesekhez, hanem, az egyelőre kényszerből, értelmiségi foglalkozást űző deklasszáltakhoz, címereken és ősökön elálmodozó "proletárokhoz". A "száműzötteket" megillető részvéttel, rokonszenvvel vette őket körül. Volt ebben már valami a vagyonilag tönkrement ember iránt érzett sajnálkozásból, a "ma te, holnap én" együttérző polgári félelemből. Ezért tartozik elválaszthatatlanul össze ezzel a humorral a líra is.
A humorista Sipulusz egyik leglíraibb romantikus prózaírónk; Reviczkynél a humor mély és tragikus megértést feltételez, a palóc-novellák Mikszáthjánál és Az én falum Gárdonyijánál ünnepi meghatódottságot. Rákosi Viktor humorában egy sallangos, cifra szegénység fintorog önmagára és csap át már-már érzelgősségnek is nevezhető vallomásos lírába. Figurái csak a mesében, és egyszer, valamikor a távoli múltban lehettek hősök, amikor rájuk volt bízva a nemzet sorsa, 48-ban. A nagy dolgokat mások vitték végbe, de ők adták hozzá a legtöbbet, legdrágábbat, a vért, az életet. A kicsiknek, az elfeledett senkiknek állított emléket a Korhadt fakeresztekben (1899). Ez a múlt és ez a jelen villantotta fel egy-egy pillanatra a hovátartozás tudatát. A nemesi nacionalista ábrándok azonban oda fogták be őt is, a régi ország szekere elé.
A "népnemzeti" irodalom megpróbált valahogyan kikerülni a válságból. Természetesen úgy, hogy védekezés helyett támadott. A jelennel foglalkozó, többségükben naturalisztikus társadalmi regényekkel szemben a történelmi regényre irányította a figyelmet. Beöthyék hirdették meg az Akadémia történelmi tárgyú szépirodalmi pályázatát minden műfajban. A millennium apropójából szedték elő újra a nemzeti múltat, de az irodalmi konzervativizmus a "népnemzeti" megingott egyensúlyát akarta ezzel visszaállítani, illetve a népivel szemben a nemzetinek (nemesinek) nagyobb érvényt szerezni. Az eredmény kevés. Elszórt próbálkozások és azok sem egyértelműek. Rákosi Viktort például éppen történelmi "emlékgyűjtése" hozta közelebb a néphez, s bár keveset látott meg szociális nyomorúságából, ez a felfedezés is előzménye lett a paraszt- és munkástömegek harcát és a népélet valóságát tudományos 922igazsággal tükrözni kívánó irodalomnak. Rákosi Viktor népies stílusa, helyesebben modora, ez a mesterkélten "naiv", jellegzetesen epigon stílus is mutatja, milyen kevés tehetsége volt ahhoz, hogy megszabaduljon az iskola konvencióitól.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
