| Price | Nem forgalmazott |
| Device | 
|
| Publish date | Nov. 30, 2006 |
Az első világháború előtti utolsó békeévben megjelent helységnévtár és a hozzá tartozó térkép Magyarország egy különleges pillanatát rögzíti: az ezeréves állam utolsó, még teljes állapotát.
A korábbi statisztikai kiadványok adatait az 1910-es országos népszámlálás adataival frissítették. Ekkorra lényegében az egész országban befejeződött az 1898-as törvény nyomán a helynevek egységes törzskönyvezése.
Mintegy 15 000 települést, illetve a hozzájuk tartozó tanyákkal, pusztákkal, egyéb részekkel együtt összesen 33 000 nevet tartalmaz a hatalmas adatbázis. Az eredeti kiadványnak az ún. általános részét dolgoztuk fel, amely közigazgatási, területi bontásban, országrészek, megyék, járások szerint tartalmazza a településeket, a hozzájuk tartozó kisebb részeket, a lélekszámadatokkal együtt.
A budapesti (gellérthegyi) sztereografikus vetületi rendszerű, 1:400.000 léptékű, eredetileg 8 db 77 x 66 cm-es szelvényből álló térképművet egyetlen georeferált mozaikként tesszük közzé.
A saját fejlesztésű nézőprogram hatékonyan képes kezelni a hatalmas térképet.
Legfontosabb jellemzői:
- Georeferált mozaik budapesti (gellérthegyi) sztereografikus (vagy a felhasználó által kiválasztható, pl EOV) koordinátákkal.
- Rendkívül gyors mozgatás, ill. kicsinyítés, nagyítás, a teljes mozaiktól a 100%-os méretig, távolságmérés
- Exportálás más vetületbe JPEG2000, GeoTIFF vagy ECW formátumban.
Kiadványunkat számos tudományterület művelői, hely- és családtörténészek, az érdeklődő amatőrök is haszonnal forgathatják. Egyben fontos viszonyítási alapként is szolgál: a megelőző és az utána következő történeti idősíkok településnevei közötti átjárást, közös nevezőt biztosító referenciamű.