Várak, várkastélyok, ostromgépek
Várak, várkastélyok, ostromgépek
A középkori világ gazdasági és politikai szétforgácsoltsága katonai széttagoltsággal járt együtt. Ez hatással volt a hadművészetre és az erődítésre is. A feudális kor fő hadieseményeit a hűbérurak egymás és a központi hatalom ellen vívott háborúi jelentették, következésképpen a decentralizált államhatalom központjai sajátos jelentőségre tettek szert, megerősítésük rendkívül fontos volt. Kelet-Európában az uralkodói központok, illetve a városok tartós védelmi építményei egységes és a helység területének egészét magába foglaló rendszert mutattak. A városok erődítése két alapvető szerkezeti elemből, a belső várból (belső- vagy felsőváros) és a külső várból (megerődített város vagy külsőváros) álltak. Mind a belső, mind a külső vár falait tornyokkal erősítették meg, mély árkokkal és palánkokkal vették körül. A falak elé kiugró négyszögletes tornyok lőréseiből tűz alatt tudták tartani a megközelítési utakat. A fontosabb városokba vezető utak mentén fekvő helységeket szintén megerődítették.
Nyugat-Európában a decentralizált hatalom központjai a várkastélyok voltak. Fontos erődítéseknek számítottak a templomok és kolostorok is. A XII–XIII. században 45terjedtek el a magas, vastag falakkal és zömök tornyokkal övezett hatalmas kőépítmények, amelyeket az akkori idők ostromeszközeivel szinte lehetetlen volt elfoglalni.29 Abban a korban jelent meg a lakótorony is. A normannok nagyméretű négyzetes kőtornyai a XI. században jelentek meg, és Európa minden részén elterjedve a későbbi kővárak magvát alkották.
29 Razin, II. kötet, 163. o.
Az ostromművészet a feudális széttagoltság időszakában lényegileg alig változott. A várkastélyok ostromához szükséges gépekre csak leggazdagabb hűbéruraknak telt, de azok sem jelentettek biztos módszert egy-egy jól megerődített várkastély elfoglalására. Ezért inkább körülzárással és kiéheztetéssel, vagy váratlan rajtaütéssel próbálkoztak.
