A megszálló erők
A megszálló erők
Az erődítés teremtette meg a védelemhez a legkedvezőbb feltételeket, de a harcot az erődkatonáknak kellett megvívniuk. Nem mindegy tehát, hogyan voltak kiképezve, milyen színvonalon gyakorolták be a védelmi harcot. Nem volt két egyforma erőd, nem volt két egyforma erődszázad. A Magyar Királyi Honvédség harcászati szabályzatai mindig is tiltották a sémákat, a szabályzat merev, sablonszerű alkalmazását. Az erődcsapatok kiképzéséhez is mindössze „irányelveket” adott ki a Honvéd Vezérkar főnöke, az elsőt 1943 nyarán; korábban a gyalogsági gyakorlati szabályzat alapján történt a felkészítés. Kiképzés tekintetében az erődcsapatok ahhoz a hadtesthez tartoztak, amelyiknek az erődítések a felelősségi körzetében voltak, az erődszázadok kiképzése tehát a VIII. és IX. hadtest gyalogsági parancsnokának felügyelete és szakmai irányítása mellett folyt. Ez az erődcsapat azonban már nem gyalogság volt, hanem új fegyvernem a Magyar Királyi Honvédségen belül. A harcászata is különbözött akár a gyalogos, akár a hegyi csapatok harcászatától.
A vezérkar szemlejelentésében már 1942 végén megjelent a javaslat, hogy az erődszázadok kiképzését egységes irányítás alá kell vonni. Így született meg az első szabályozás, amit a Honvéd Vezérkar főnöke 1943. április 2-án adott ki. Érdemes az egész dokumentumot megismerni, mert kiérződik belőle a kiképzés szellemisége, a törekvés 158egy újfajta katona, az „erődkatona” kinevelésére.80 Az erődszázadok a kiképzés egyéb vonatkozásaiban és más – például ellátási – ügyekben továbbra is a hadtestek alárendeltségében maradtak.
80 HL VKF 227/3003. sz. mikrofilm-lap.
„Irányelvek az erődszázadok kiképzésére 1943. április hó 1-jétől.
Budapest, 1943. évi április hó 2-án.
I. Kiképzési cél, időbeosztás
A nyári kiképzés célja, hogy a téli időszak alatt átvett főleg elméleti anyagot gyakorlatilag besulykoljuk, a műszaki kiképzés keretében a völgyzár védőképességét fokozzuk, az építmények rejtését tökéletesítsük, továbbá a védőállást és előterepét az erődszázad minden emberével alaposan megismertessük, a védelmi harc végrehajtását besulykoljuk.
Ebben az időszakban az er.pság ki fogja rendelni kik. aloszt. vezetőjének a vezetése mellett gyalogos, tü. és mű. szakközegeit az egyes er.szd-okhoz azzal a feladattal, hogy ott a védelmi és tűztervet a hv. zlj. és er.szd.pk. bevonásával felülbírálják. A szükséges harcászati és műszaki kiegészítéseket megállapítsák, továbbá a nagyfeszültségű akadályok és mű. zárak helyét rögzítsék, valamint a völgyzárak továbbfejlesztésére vonatkozó esetleges javaslatokat feljegyezzék.
A kiképzést ebben az időszakban a védelmi terv szerinti vegyes összetételű szakaszokban meg századokban kell végrehajtani, hogy ezek védelmi feladatait besulykolhassuk.
A kiképzés súlya az erkölcsi nevelésen kívül az egyes ellenállási fészkek, szakaszerejű támpontok és az egész völgyzár harceljárásának a besulykolásán legyen.
Törekedjünk arra, hogy a kiképzést mindig minél nagyobb kivonuló létszámmal hajthassuk végre. A szakképzettség elsajátításához még netán szükséges vezényléseket a nyári kiképzési időszak alatt szüntessük be.
A kiképzést az elöljáró hv. zlj.pk-ok irányítása és ellenőrzése mellett az er.szd.pk-ok főleg a völgyzár területén hajtsák végre. Időnként kapcsolódjanak be a hv. zlj. lövész szd-ai által végrehajtandó, mozgóharccal kapcsolatos gyakorlatokba.
159A nyári kiképzési időszak alatt hetenként 2 nap műszaki kiképzésre, a többi harckiképzésre fordítandó. Az er.szd-ok havonként a hv. zlj. többi egységeivel együtt legalább 1 menetgyakorlatot hajtsanak végre fokozódó menetteljesítményekkel. Ezeket kössük össze minél többször 1–2 napos kihelyezésekkel és a szabadban való táborozásokkal. A völgyzár riadószerű megszállását többször gyakoroljuk, és kössük össze huzamosabb időn (2–3 napon) át tartó harcgyakorlatokkal a völgyzár területén és környékén.
II. Irányelvek a nyári kiképzési időszakra
1. Általában:
Minden er.szd-nál annyi szakkiképző-csoport alakuljon, ahány szakasz-védőkörletet a völgyzárban létszámmal ki tud tölteni, szem előtt tartva az őrszolgálatból és egyéb vezénylésekből származó kieséseket.
A kiképzést az er.szd.pk-ok által készített általános havi, és ennek alapján mindig egy hétre előre elkészített részletes heti kiképzési tervezet alapján a szakaszpk-ok, illetve a szd. kiképzési időszak alatt a szd.pk-ok hajtják végre. A részletes heti kiképzési tervezetbe a múlt héten át nem vett anyagot pótlólag mindig be kell állítani. A szakaszokból alakuló kiképzési csoportok nehéz gyalogsági fegyverekkel megerősítve gyakoroljanak. A harcgyakorlatok folyamán iskolázzuk a védelmi harccal kapcsolatos mozzanatokat, sulykoljuk be az egyes ellenséges támadási lehetőségekkel szembeni harcot.
A szd. kiképzési időszakban több szakasz gyakoroljon együtt. Sulykoljuk be a szakaszok együttműködését, kölcsönös támogatását. Hajtsunk végre viszonossági gyakorlatokat, amelyek során hol az egyik, hol a másik szakasz játssza a támadót, illetve a védőt. Ismételten gyakorolja az egész er.szd. a völgyzár védelmi harcát, mely alkalommal a hv. zlj. pk. intézkedése szerint más hv. századok játsszák a támadót. Ennek során gyakoroljuk a völgyzár főellenállási vonala előtti előterepen vívandó harcot is. Az előterep megközelítési lehetőségeinek alapos megismerése céljából szükséges, hogy az er. szd. is szerepeljen, mint támadó.
A harcgyakorlatok során állítsunk be gyakran olyan helyzeteket, hogy a beosztott kis kötelékek pk-ait önálló elhatározásra, a harc öntevékeny folytatására kényszerítsük és önállóságra 160neveljük. Neveljük rá őket arra, hogy ilyenkor is keressék a többi szomszédos kötelékekkel az összeköttetést, az együttműködést, a kölcsönös támogatást, hogy érezzék annak a szükségét, hogy saját helyzetüket mindig ne csak az elöljáróknak, hanem a szomszédoknak is jelentsék, és ezzel a velük való együttműködéshez az előfeltételeket megteremtsék.
2. Lőkiképzés
Az er.szd-ok főleg a völgyzár területén tartsanak lehetőleg nehézfegyverekkel is éles lőgyakorlatokat, hogy ezek kihasználási lehetőségeit, hatását, a céltávolságok gyors megállapítását, a lőrésállásokból és a „Kocsis” féle páncélokból való tüzelést, tűzösszpontosítások végrehajtását már most békés viszonyok között begyakorolhassák. Az utóbbiakba szükséges állványokat az er. pság. legyártásuk üteméhez képest le fogja szállítani. A szd. kiképzési időszak folyamán az egész szd.-dal tartsunk éleslövészettel egybekötött harcgyakorlatot, amelybe minden nehézfegyver, továbbá a hv. zlj. tüzérsége is bekapcsolandó. A gyakorlatokat részleteiben a hv. zlj. pk.-ok szabályozzák a biztonsági rendszabályok szigorú betartása mellett.
3. Műszaki kiképzés
Célja, hogy az er.szd.-ok minden emberét gyakorlatilag megtanítsuk a tüzelőállások, futóárkok, figyelőfülkék kiépítésére, árokoldal, árokfenék kialakítására, vízlevezetési munkák végrehajtására, drótakadályok telepítésére, az építmények tökéletes rejtésére, aknák gyors lerakására, felszedésére. Az er. pság. a völgyzárakról készült ellenőrző rep. felvételeket, azok kidolgozása után előreláthatólag április-június hónapokban ki fogja adni az er.szd.-oknak. Ezenkívül gyakorlati útmutatást és pénzt fog rendelkezésre bocsátani a rejtés minél tökéletesebb végrehajtására. Ugyancsak folyamatba teszi az er. pság. megfelelő mennyiségű gyakorló mű. záró harcanyag beszerzését.
Az er.szd. minden emberének ismernie kell a nagyfeszültségű villamos akadály jelentőségét. A föld- és famegmunkáló szerszámok használatában minden embernek annyira jártasnak kell lennie, hogy a völgyzár területén szükséges tábori jellegű műszaki munkákat végre tudja hajtani. A műszaki munka nem mehet a harckiképzés rovására, nem vezethet az emberek túlterhelésére és közönséges munkássá való lesüllyesztésére. 161Műszaki munkára és egyben műszaki kiképzésre hetenként 2 napnál több nem fordítható.
A szükséges műszaki oktatókeret kiképzése a téli kiképzés feladata volt. Ezt használjuk föl most a műszaki munkák szakszerű irányítására és ellenőrzésére. A kiképzési év végén minden er.szd.-nak több, műszakilag teljesen kiképzett tisztessel kell rendelkeznie.
4. Híradó kiképzés
Az er.alosztályok tervezett hír. személyzet[e] létszámát és [a] hír. mű. anyag kiszabatát az er. alo. pk-ok tanfolyamán az er. pság. ismertette. A vezetékes mű. anyag f. évben rendelkezésre fog állni. A kábelhálózat elkészülte után az er. pság. hír. alo.-ai az er. alo. pk.-okat tájékoztatni fogják. A központok és készülékek kiadása előtt az er. pság. egy vezetési gyakorlatot fog rendezni, amelyen az összes er. alo. pk. részt fog venni. A vezetékes hírrendszer átadása után a távb. szolgálatra kiszemelt legénységnek a békeszolgálat ellátásával kapcsolatosan bő alkalma lesz a begyakorlásra.
A rádió és fénytávbeszélő felszerelés csak 1944. évben kerül kiadásra. Ez év folyamán azonban a vezetékes hír. gyakorlattal kapcsolatosan a vezeték nélküli összes híreszközök is beállításra kerülnek úgy, hogy az er.alo. pk-oknak és a leendő rajpk.-oknak alkalmuk lesz egy ismertető begyakorlásra. A hír. mű. eszközök kiutalása előtt az alo. pk. elöljáró hv. zlj. pság-ának távb. szd-ától kölcsönkért készülékekkel gyakorolhasson.”
Ezeket az első „Irányelveket” még a vezérkari főnök adta ki, de az ellenőrzésre már külön kellett intézkednie. Belátható volt, hogy a vezérkar főnöke személyesen nem irányíthatja és ellenőrizheti az erődszázadok kiképzését, ezért intézkedett a végleges alárendelés tekintetében. Az erődcsapatok felügyelője 1943-tól a Magyar Királyi Honvédség gyalogsági felügyelőjének helyettese lett.81
81 Szolgálati utasítás a m. kir. honvédség csapatfelügyelői számára.
A/5/b pont. (Hadtörténeti Könyvtár).
A korban a csapatfelügyelői rendszer jelentette a szakmai felügyeletet a különböző fegyvernemek és szakcsapatok egységes kiképzése felett. Külön felügyelője volt a lovasságnak, a tábori és légvédelmi tüzérségnek, a páncélos 162csapatoknak, a légierőnek, a műszaki csapatoknak stb. Helyettese csak a gyalogsági felügyelőnek volt, mert a gyalogos csapatok száma volt a legnagyobb, feladatköre a legszerteágazóbb. 1943 őszére az új, pontosított irányelveket a gyalogsági felügyelő helyettese már az erődcsapatok felügyelőjeként adta ki. Ez a részletesebb szabályozás érthetőbbé teszi, mit értettek az „erődkatona” fogalmán, milyen elvárásoknak kell megfelelnie.82
82 HL VKF 2773026–3027. sz. mikrofilm-lap.
A következőkben csak azokat az új elemeket közöljük szó szerint, amelyek az előző irányelvekben még nem szerepeltek.
„Irányelvek az erődcsapat kiképzésére 1943–44. évben.
M.kir.honvéd Vkf. Hadműveleti csoport főnökének
Budapest, 1943. évi szeptember hó 30-án
I. Általában
Az elmúlt kiképzési évben az erődcsapatok megalakulásával kapcsolatosan sok nehézséget kellett leküzdeni…
A műszaki kiképzés célja a völgyzár ellenálló képességének fokozása… Tisztában kell lennünk, hogy a mi védelmi rendszerünk nem a Maginot-vonalhoz, vagy a Westwallhoz hasonló erődökből, hanem tábori erődítésszerűen kiépített és csak betonozott óvóhelyekkel ellátott völgyzárakból áll. A védelem szívóssága nem a betonóvóhelyekre, hanem a védőcsapat ütőképességére, a tábori erődítések rendszerét ügyesen kihasználó mozgékonyságra, a közelharcot kereső elszánt harckészségre van alapozva.
Helyesen kell felismerni, hogy az erődcsapatok kiképzése az általános alapkiképzésen felül a völgyzár sajátos helyhez kötött [volta miatt], a védőleges harckiképzésből áll. Ez korántsem jelenti azt, hogy az er.csapat passzív magatartással bevárja, míg az ellenség a völgyzárra felzárkózik, azt bekerítve támadja. A harcokkal kell a védendő völgyet biztosan kézben tartani, a völgyet az ellenségtől elzárni. A feladat életre keltése a célszerűen választott harcmodortól függ. Ezt kell célszerű kiképzéssel valóra váltani.
Buktató akadály
Dróthenger
A tüskésdrótkerítés
Betonba ágyazott vas akadálykaró
II. Irányelvek a kiképzés végrehajtására
1. Kevés beszéd, csak gyakorlati legyen a vezérelv a kiképzés végrehajtására. A szó elszáll, a végrehajtott munka és a 163gyakorlat azonban maradandó nyomokat hagy az ember agyában.
2. Az erkölcsi nevelés és az erődcsapatszellem kifejlesztése a sikeres harc előfeltétele.
3. Lőkiképzés… Az erődszázadok általában az erőd köny-nyen lezárható területén tartsanak éles lőgyakorlatokat, hogy az emberek maguk is lássák a tüzük erősségét. …Hajtsanak végre lőgyakorlatokat nehézfegyverekkel megerősített vegyes összetételű egységekkel, hogy ennek hatását, kihasználási lehetőségeit, tűzösszpontosítások végrehajtását már most békében begyakorolhassák.
1644.) A harckiképzés célja, hogy gondolkozó, öntevékeny, az adott helyzethez gyorsan alkalmazkodó, elszánt erődharcosokat neveljünk…
Harckiképzésnél először minden raj önmagán belül gyakoroljon. A harcgyakorlatok során állítsuk a kis kötelékek vezetőit gyakran önálló elhatározások elé, kényszerítsük őket ellenséges betörések elreteszelésére és a harc öntevékeny folytatására. Neveljük őket önállóságra s arra, hogy keressék mindenkor 165a szomszédos kötelékekkel az összeköttetést, a kölcsönös támogatást és együttműködést. …
Domborítsuk ki és érzékeltessük a körvédőképesség fontosságát! Érezze mindenki, hogy az ellenség nem csak elölről a völgyből, hanem oldalról és hátulról is jöhet, sőt főleg onnan igyekszik az állásba betörni. Hasson át mindenkit az a tudat, hogy elszigetelten is védje az állást még akkor is, ha az ellenség messze túlhaladt rajta. …
5.) Műszaki kiképzés. …A drótakadályok építését, a drótok kötését, fűzését is oktassuk, mert a völgyzárakban sok olyan drótmező van, amely nem képez komoly akadályt. A vaskarók nincsenek kellőképpen betonba ágyazva, a drótmezők nincsenek lehorgonyozva, úgyhogy könnyen felemelhetők és drótvágás meg robbantás nélkül is legázolhatók, sok helyen nem figyelhetők meg és tűzgéppel nem pásztázhatók. E hiányosságokat a műszaki kiképzés keretén belül fokozatosan meg kell szüntetni.
6.) Kiképzés sötétben. Világító célgömb és nézőke. Éjszakai harchoz való berendezkedés, mozgás, meghatározott [pontok] elérése, útvonalak látjelekkel való megjelölése, figyelés, fülelés, felderítés, ellenséges figyelők, fészkek megrohanása és hangtalan leküzdése. …Nehézfegyverek és lőszer zajtalan hordása nehéz terepakadályokon át.
7.) Testnevelés. …az er. csapatoknál a cselgáncson és sportszerű kézigránátdobáson feküdjék. Az er. csapat szempontjából fontos még: a mászás fára, falra, kúszás különböző meredek oldalú terepen, drótakadályok között, ugrás mélybe, árokba megterheléssel, kiugrás árokból fokozódó megterheléssel.
A síkiképzés az er. szd.-ok szempontjából különösen fontos, mert vannak völgyzárak, amelyekben télen a legtöbb erődelem csak sível, vagy hósaruval közelíthető meg. Ezért az erőd-századoknál minél több ember részesítendő síkiképzésben.
8.) Tisztes képzésre, karp.-ok kiképzésére, tiszthelyettesek és tisztesek továbbképzésére az er. szd.-ok elöljáró hdt. pságai intézkednek.
Célszerű a tisztesképzés elméleti időszaka alatt a tisztesiskolásokat er. zlj. illetve hv. po. osztály és hv. csoportonként a legmegfelelőbb völgyzárban összevonni.
vitéz Bardóczy Ferenc vörgy s.k.”
166Az arcvonal közeledése miatt a kárpátaljai erődszázadokat 1943 decemberében mozgósították. Erre az alkalomra újabb irányelveket adtak ki, mert a tartalékosok kiképzése speciális megoldásokat követelt. Az erődszázadoknál nem lehetett és nem is volt célszerű a honvédség más csapatainál jól bevált módszerek alkalmazása. Ebben a dokumentumban domborodik ki igazán az erődalakulatok speciális szellemiségének kialakítására való törekvés. Többek között igyekeztek kiküszöbölni a hagyományokban mélyen gyökerező, „az öregkatonának mindent szabad az újonccal szemben” gyakorlatot.83
83 HL VKF 277/3035. sz. mikrofilm-lap.
„Kiképzési irányelvek a mozgósított erődszázadok részére az 1943. XII. 15-től 1944. II. 15-ig terjedő időre.
Budapest, 1943. évi december hó 14-én.
E rendelet 1943. XII. 15-től. egyes er. szd-oknak, az elhelyezési lehetőségekhez mért mozgósítását rendelte el. Ennek folytán a 85/eln. Er.-1943. szám alatt kiadott kiképzési irányelveim az alábbiak szerint egészítendők ki.
A behívott tartalékosok legnagyobb része még nem részesült átképzésben az er.szd-oknál, még nem ismeri az idegen zsákmányfegyvereket, erődítések körüli műszaki munkálatokat és nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek az erődharc megvívásához szükségesek. A jelenlegi katonai helyzet mellett lehetséges, hogy a völgyzárak előbb-utóbb szerephez jutnak. Nagyfontosságú tehát, hogy az er.szd-ok ütőképessége, ami nagymértékben függ a hadilétszám jórészét kitevő tartalékosok kiképzésétől, idejében biztosíttassék. Ezért a tartalékosok kiképzését a téli nehezebb időjárási viszonyok leküzdése mellett, a rendelkezésre álló idő intenzív kihasználásával alaposan kell végrehajtaniuk, hogy a kiképzési célt elérhessük, és a tartalékosoknak a völgyzárban való alkalmazhatóságát biztosíthassuk.
A bevonult tartalékosoknak az újoncokkal való együttes kiképzése nem célszerű. Ezek közös gyakorlatra csak az 1944. február 7-től 15-ig terjedő időszakban egyesíthetők.
A bevonulás első napjától 1944. január 2-ig terjedő időt, amely a karácsonyi szünetet is magában foglalja, a bevonult 167tartalékosok felszerelésére, beosztására, elhelyezésére, az elhelyezési körletek téli szállássá való kiépítésére, a betonóvóhelyek lakhatóvá tételére, erkölcsi nevelésre, belszolgálat, fegyelem és rend megalapozására kell felhasználni.
A tartalékosok leszerelése előtt, a völgyzárban 2 napos önálló viszonyban feltételezett összefüggő viszonossági erődharc gyakorlat tartandó a században. Ehhez a támadóként beállított másik gyakorló felet a hegyi csapattól kell venni az elöljáró hegyi dd. pság intézkedése szerint.
A harckiképzést lehetőségekhez mérten a völgyzárban kell végrehajtani. A 2/1. er.szd-nál, ahol erre a prislopi téli hóviszonyok folytán ott rendszeres kiképzést végrehajtani nem lehet, azt az ugyancsak az er. szd.-hoz tartozó, majszini völgyzárban kell végrehajtani.
vitéz Bardóczy Ferenc vörgy.”
A kiképzési irányelvekben az erődcsapatok felügyelője nem rejtette véka alá, hogy az erődszázadok alkalmazására hamarosan sor kerülhet. „A jelenlegi katonai helyzet mellett lehetséges, hogy a völgyzárak előbb-utóbb szerephez jutnak.” A tartalékosok kiképzése és az erődszázad állományába való illesztése rendkívül fontos volt. Nyilván egyszerűbb és kényelmesebb megoldás lett volna a nyári időszakban végrehajtott kiképzés, de az erődcsapatok felügyelője pontosan tudta, hogy arra már nincs idő, így a gyötrelmesebb, téli időszakban kellett a kiképzést végrehajtani.
