Előszó
6Előszó
Alig néhány héttel Magyarország hadba lépését követően Horthy Miklós „határozott kívánságára a m. kir. kormány a magyar testnevelés és sport átszervezését határozta el”. (Levente, 1941. szeptember 15.) Az átszervezéssel kapcsolatos rendelkezések – 1941. augusztus 13-án léptek életbe – értelmében az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének egységes vezetés és irányítás alá kell kerülnie. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása, az új intézményrendszer működtetése a honvédelmi miniszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kormányzó által kinevezett országos vezetőre – v. Béldy Alajosra várt.
Az ő munkanaplóját tartja kezében az Olvasó.
Pontosabban a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött munkanapló két kötetét. Az első kötet – gondosan bekötött és gépelt példány – az 1941. augusztus 13. és 1941. december 31. közötti időszak hiteles tanúja, a másik: az 1943. január 1. és 1943. június 30. között történteket tartalmazza, szintén gépelt változatban, de kevésbé gondos kötésben.
Sajnos, az 1942-es év és az 1943. június 30-át követő hónapok-évek dokumentumai nincsenek birtokunkban. Valószínűleg elkallódtak.
Ám a torzó is beszédes!
Igaz, olyan ismeretekhez nem jutunk általa, amelyek a sorsfordító események átértékeléséhez vezetnének, esetleg új megvilágításba helyeznék őket. Ám a nagypolitika egy-egy szereplőjének (új szereposztásban történő) felbukkanása, a második vonalhoz tartozó politikusi-hivatalnoki garnitúra, a köztisztviselői-közigazgatási kar mindennapjainak sajátos vetülete, a katonák, a sportolók, a kisemberek ügyes-bajos dolgainak tárgyszerűen pontos rögzítése minden bizonnyal árnyalja, plasztikusabbá teszi ismereteinket a korról.
Lehet, hogy sok jelentéktelennek tűnő, csak a résztvevők számára fontos epizódot is megörökítettek a naplóban, mégis – s talán éppen ezért – forrásértékű minden sora. Hiszen nem nekünk, nem az utókornak szánták – sokkal inkább emlékeztetőnek, a történésekkel csaknem egy időben született és rögzített hivatkozási alapnak.
A dokumentumot eredeti, változatlan, azt is mondhatnánk szó szerinti formában adjuk közre. S bár a diktált, a kézzel írt, hevenyészett feljegyzéseket gépelő titkár nemegyszer tévedett a személy- és intézménynevek, a különböző meghatározások, kifejezések írásakor, ezeket, valamint az adott időszak katonai nyelvezetében előforduló nyelvhelyességi, gépelési, helyesírási és stílushibákat – néhány feltűnő hiba kivételével – nem korrigáltuk; azonban ahol szükségesnek látszott, lábjegyzetben hívtuk föl rájuk a figyelmet, vagy több helyütt a szövegbe beszúrt [sic!] (így) szócskával jeleztük. Ugyanígy glosszába foglaltuk a hatvan évvel ezelőtt éltek számára magától értetődő utalásokat, hiszen azok egy részét a ma embere magyarázat nélkül nehezen értheti meg, és az utca- és intézménynevek gyakori változásának figyelemmel kísérésével is igyekeztünk könnyebbé tenni az eligazodást.
A szöveg érintetlenül hagyásával az is célunk volt, hogy az Olvasóval ne csak az írás tartalmát, hanem annak korabeli formáját is megismertessük
Történeti ismertető és v. Béldy Alajos életútjának bemutatása vezeti be az önálló fejezetet alkotó naplórészeket, amelyeket – a könnyebb tájékozódás, valamint a szereplőkkel való alaposabb megismerkedés érdekében – a bennük szereplő intézmények, minisztériumok, sportszervezetek, sajtóorgánumok bemutatása, bő életrajzi adatok, valamint fontosabb rövidítések és mozaikszók követnek. A kötetet néhány korabeli irat, fotó zárja.
A szerkesztő
