Egy szépnek induló tavaszi nap: április 3-a
Egy szépnek induló tavaszi nap: április 3-a
1944. április 3-án szép, napos, szélcsendes tavaszi reggel és délelőtt köszöntötte a főváros és környéke lakóit. Reggel hét órakor még –2 °C volt, de később a hőmérséklet emelkedett.302 Az emberek nyugodt munkanapra számítottak. A 10 óra 15 perckor felüvöltő szirénák sem borzolták fel különösebben a kedélyeket. Megszokták. Az elmúlt hetekben gyakran hallották, és nem történt semmi. De a továbbiak hiteles ismertetéséhez adjuk át a szót egy szemtanúnak: „Vijjogva üvöltöttek a szirénák. »Légiriadó!« Leállítottam a gépemet és kényelmesen kisétáltam a műhelyhez nem messze lévő árokhoz. Többen tanyáztunk már ott, élvezve a tavaszi napsugarak melegét. Egy cseppet sem nyugtalankodtunk. Az utóbbi időben elég gyakran volt riadó. De a fővárost és környékét még eddig nem érte bombatámadás, csupán a Dunántúlon szórta le néhány menekülő gép a bombáit.” – emlékezik vissza a Csepel-szigeten lévő Horthy-ligeti (ma Szigetszentmiklós) Dunai Repülőgépgyár (ma Csepel Autógyár) egykori dolgozója. – „Távolról egyre erősödő mormogás hallatszott. Szokatlan motorzúgás. Nem egyenletes, hanem mintha erőlködtek volna a gépek. Az égre néztünk. A napsütés sok száz kis ezüstponton csillogott. A pontok fehér kondenzcsíkokat húztak maguk mögött. A motorzaj már szinte dübörgéssé erősödött, akkor hirtelen suhogást hallottam, és egyszerre elszabadult körülöttem a pokol. Minden recsegett, ropogott. Az árok fenekére lapultam, remegve a félelemtől…”303
302 OMI (Országos Meteorológiai Intézet) Hivatalos kiadványai. LXXIV. kötet. 1944. évf. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. A továbbiakban minden Magyarországra vonatkozó meteorológiai adatot, az adott napra, napszakra, órára vonatkozóan a kiadvány alapján írtunk le. Ezért külön nem jelöljük. Az időjárási megállapítások Budapest, Győr, Szombathely, Miskolc, Debrecen és Szeged térségére vonatkoznak.
303 Cseh Sándor mk. őrnagy szemtanú visszaemlékezése. Akkor a Dunai Repülőgépgyárban, majd a Fegyver- és Fémárugyárban volt vasesztergályos és a légoltalmi szervezet beosztottja.
1944. április 3-án délelőtt a fővárost és peremvárosait teljesen váratlanul érte a szövetségesek első pusztító erejű hadászati légitámadása. A nappali amerikai és az azt követő brit éjszakai bombázásnak összesen 1038 halálos áldozata és 526 sebesültje volt.
1944. április 3-ig az ország és a főváros lakossága, bár borzongva olvasta a német és olasz városok, majd Szófia, Helsinki elleni bombázások híreit, viszonylag nyugalommal nézett a jövő elé. 1944. április 3-a villámcsapásként, a meglepetés kijózanító erejével hatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az országot visszavonhatatlanul elérte a háború. A viszonylag késői időpont miatt még történészkörökben is él az a nézet, hogy az április harmadikával megkezdődött bombázások az ország március 19-i német megszállásának voltak a következményei, és addig Kállay politikája miatt a szövetségesek megkímélték az országot. Nézzük a tényeket és döntsön az olvasó.
