Budapest bombázása. Kísérletek a Duna elaknásítására
Budapest bombázása. Kísérletek a Duna elaknásítására
Hosszabb csend után, 1944. május 4-ről 5-re virradóra a RAF 64 db Wellington és hat Halifax típusú repülőgépe indult Budapest vasúti célpontjai, személy- és rendező pályaudvarai bombázására. A fővárosban a légiriadót 5-én 00 óra 26 perckor rendelték el. 63 brit bombázó érte el a célpontot, a többi vagy nem talált oda, vagy műszaki hiba miatt visszafordult.415
415 Bihary Mihály (Prága) közlése RAF-adatok alapján.
A főváros bombázásával egyidejűleg a brit Liberatorok megkezdték a Duna magyar szakaszának elaknásítását.
Lewis százados, a RAF 205 BG; 178 Sq, B–24 D típusú repülőgépének pilótája így írt erről az éjszakáról: „Budapesttől délre ráfordultunk a folyás irányára. Ötven méterre ereszkedtünk, és a folyóba dobtuk a hat 1000 fontos (kb. 453 kg) aknát. Alig szabadultunk meg az aknáktól, heves gépágyútűzbe kerültünk. Három találat érte gépünk farokrészét, az oldal- és a magassági kormányokat, meghalt Jack Alligham hadnagy, a faroklövész, egy volt amerikai pilóta. Ezután háromórás küzdelmet kezdtünk a másodpilótámmal – Melton hadnaggyal – az életben maradásunkért. Végül hazavezettük az alig kormányozható, súlyosan sérült Liberatort.”416
416 J. H. C. Lewis (USA) közlése, 1985.
A 104. század egyik Wellingtonja a budapesti bevetésből nem tért vissza, egy másik repülőgép pedig saját repülőterén, olasz területen, kényszerleszállás közben súlyosan megrongálódott.417
417 Bihary Mihály (Prága) közlése RAF-adatok alapján.
A német 6. éjszakai vadászrepülő-ezred III. osztálya – a III/NJG–6 – egy angol bombázó lelövését jelentette.418
418 Johnen, Wilhelm: Duell Unter den Sternen. Podzun Pallas Verlag, Friedberg, 1978.
Az éjszakai bombázásról a korabeli magyar sajtó így adott tájékoztatást: „Budapestet a terrorrepülők több irányból támadták meg csütörtök éjszaka. Az éj leple alatt végrehajtott terrortámadás nyomán a fővárosban több helyen tüzek és épületkárok keletkeztek. Vadászaink légi harcra kényszerítették az ellenséget. A légvédelmi tüzérség is hatásosan lépett működésbe. Eddig már több ellenséges gép lelövéséről érkezett jelentés.”
A bombázás központja a XIII–XIV. kerületek, a Nyugati pályaudvar északi területe és a Rákosrendező pályaudvar volt. Nagyon pontatlanul céloztak, mert a már említett kerületeken kívül 27 db rombolóbomba az V. kerületben, 6 db a VI., 2 db a IX., 11 db a X. kerületben robbant. A fővárosban és környékén a légoltalmi parancsnokságok összesen három halott és 31 sebesült veszteséget jelentettek. A két pályaudvaron kívül találatok érték még a Magyar Pharma Gyógyáru Gyár Rt.-t (XIV. ker.) és a pestszentlőrinci Cserép- és Téglagyárat (három 500 fontos rombolóbomba és kb. 40 db gyújtóbomba), a kár mindkét helyen jelentéktelen volt.419
419 MN PVOP KLSZ 584/E. M. kir. BM/1944. előzetes kárjelentés.
Budapest rendőrfőkapitánya – mint a főváros légoltalmi parancsnoka – jelentése szerint „a XI. kerület Torbágyi út 98. számnál egy ellenséges repülőgép lezuhant, és személyzetével együtt elpusztult. Típusa nem állapítható meg ez idő szerint …
A budafoki Goldberger gyárba két ejtőernyős katonát szállítottak be. Állítólag többen voltak, de a többi megszökött…”
A következő brit – májusban az utolsó – légitámadás 10-éről 11-ére virradóra érte Budapestet, célpont a Rákosrendező pályaudvar volt. A támadásban 49 Wellington és hat Liberator vett részt. A bevetés során a RAF 178. századának egy Liberatora eltűnt.420
420 Bihary Mihály (Prága), Vajda Ferenc-Antal (Belgium közlése RAF-adatok alapján.
A bombatámadással kapcsolatos magyar sajtóközlemények tovább fokozták a vadászrepülőknek az éjszakai támadás elhárításában játszott szerepét: „Saját és szövetséges vadászok a támadókötelékeket megbontották, és az egyik oszlop második hullámát visszarepülésre kényszerítették.” – jelentette az MTI a sajtó hasábjain. Ezek a sajtóközlemények vagy összekeverték a nappali átrepülés és az éjszakai bombatámadás eseményeit, vagy szándékosan fogalmaztak úgy, mintha az éjszakai légitámadások elhárításában magyar vadászalakulatok is részt vettek volna.
A következő éjszaka a brit légierő folytatta aknarakó bevetéseit.
Május hónapban fokozott ütemben folytatódott a magyar vadászrepülő-századok harckiképzése. A 2/1. század május 6-án együttműködési gyakorlaton vett részt egy német vadászrepülő-osztállyal, és május 10-én megkezdte áttelepülését Veszprémbe. Újszászy György százados vezetésével néhány Me–109-es repülőgép is akkor érkezett Veszprémbe, néhány nappal korábban pedig az 5/3. század szintén áttelepült.
Május 10-én, kedvezőtlen időjárási körülmények között, közel 400 amerikai bombázó, 200 vadászgép biztosítása mellett, Wiener Neustadt repülőgépgyára és repülőtere bombázására indult. A kötelékek egy része felhőbe került és visszafordult, más részük elérte a célpontot, de a német vadászgépektől, a légvédelmi tüzérségtől súlyos veszteséget szenvedett: 10 db B–17-es és 16 db B–24-es nem tért vissza támaszpontjára.421 A 101/1. századot – vagy annak egy részét – is bevetették, 1 óra 50 percig voltak levegőben, de ellenséges repülőgépekkel nem találkoztak.422
421 Mint a 243. sz. jegyzet. Az amerikai veszteségeket ebből a forrásból közöljük Carter–Mueller: I. m. erre a napra 21 bombázó és egy vadászgép elvesztését, Kenn C. Rust: I. m. 28 bombázó és három vadászgép elvesztését adja meg.
422 Benkő Lajos: Repülőleírás 1944. május 10-i bejegyzés.
11Az 1944. V. 4/5-i budapesti bombázás kárterületei
