Május 24. szerda

Teljes szövegű keresés

12Május 24. szerda
Május 24-én, szerdán, az 1. század készültségben volt, a 2. és 3. század gyakorlórepüléseket végzett.
E napon a 15. AAF több mint 650 bombázóját küldte bevetésre Avisio völgyhídja, a Bécs környéki kőolajfinomítók, Wiener Neustadt repülőgépgyára, Atzgersdorf repülőgépalkatrész-gyára, Neukirchen város, Münchendorf, Graz, Wöllersdorf, Bad Vöslau repülőterek és Zágráb, Varasd rendező pályaudvarainak bombázására. A vadászrepülők 250 bevetésben biztosították a bombázókat.423
423 Carter–Mueller: I. m. 351. old.
A Bécs irányába tartó kötelékek Nyugat-Magyarország felett repültek át. Ahogyan a bombázók az országhatárt megközelítették, a 101/1. századnak ülőkészültséget rendeltek el. A pilóták gépeikben elhelyezkedve várták a felszállási parancsot. Hosszú ideig nem történt semmi. Már kezdett fárasztó lenni a várakozás, amikor megérkezett a bevetési parancs. Scholtz százados vezetésével 13 db Me–109-es szállt fel a veszprémi repülőtérről, és a parancs szerint nyugati irányba repültek. A nyugati német (ausztriai) határon átrepülve néhány Liberatort vettek észre, amelyek egymástól távol, déli irányba repültek. Benkő hadnagy és Nagy József szakaszvezető kiváltak a kötelékből, és üldözőbe vették a bombázókat. A többi magyar vadászrepülőgép tovább folytatta útját nyugati irányba.
A légi harc egy olyan bombázókötelékkel bontakozott ki, amely már hazafelé tartott. A németek is támadták a köteléket. Amerikai vadászok nem voltak a közelben.
Kasza Imre így emlékezik az összecsapásról: „Zárt kötelékben támadtunk, aztán rajonként, később egyenként. Harmadszor fordultam rá az egyik bombázóra, ekkor találtam el úgy, hogy felrobbant. Megdöbbentett a látvány, élesen kifordultam és eltávolodva a köteléktől kerestem saját gépeimet. Néhány égő bombázót és sok ejtőernyőt láttam. Heten kötelékbe álltunk, Scholtz századostól balra elfoglaltam a helyem, kísérője voltam és Szombathely felé repültünk, ott akartunk leszállni. Körmend felett egy csomó amerikai vadászgép lepett meg bennünket hátulról. Egy sorozat érte a gépemet, a motort, majd mögöttem, törzsbe vágódott egy sorozat. Scholtz balra kivágódott, majdnem összeütköztünk, azután pörögtem a föld felé. A kormányhuzalokat szétlőtték, talán a farokrész sem volt meg, és égett a motor. Ledobtam a kabintetőt, ugrottam. Nyitott ernyővel egy felhőbe ereszkedtem, amikor a felhő alá süllyedtem, ott két Mustang várt. Rám fordultak és lőni kezdtek. Azokat a pillanatokat nem részletezem. Ott függtem az ejtőernyőn, tehetetlenül, kiszolgáltatottan. Engem nem találtak el, de az ejtőernyőm kupoláját és a zsinórzat felét szétlőtték. Nagy sebességgel süllyedtem, tudtam, hogy ezt épségben nem úszom meg. Körmend mellett egy szénaboglyára estem, így is összetörtem magam, három hónapig voltam kórházban.”424
424 Kasza Imre (Debrecen) visszaemlékezése, 1982.
Irányi Pál is részt vett a támadásban: „Ez a bevetés Ausztria fölé történt és csak az első század ment, a másik századok kiegészítés és kiképzés alatt voltak. Az amerikaiak Bécset támadták. Szokás szerint későn érkeztünk, de a nagy buli már megvolt, a német légvédelem meglazította a kötelékeket, és azok poroltak hazafelé.
Mi is megfordultunk, hogy megyünk haza. Szűk kötelékben voltunk, és előttünk, fölöttünk egy laza bombázókötelék. Vitatkozni kezdtünk, támadjunk vagy ne támadjunk. Végül is a kevés üzemanyag miatt haza indultunk. Továbbra is szűk köteléket tartottunk és irány haza.
Váratlanul egy géppuskasorozat szántott végig a szárnyon, ösztönösen fejre nyomtam a gépet, a motor füstölni kezdett. Tétováztam, hogy kiugorjak, vagy ne ugorjak, még soha nem ugrottam, a leszállás mellett döntöttem. A kormányok sértetlenek, alattam mezők voltak és füstölgő motorral hasra szálltam.
A valóság az, hogy elvitatkoztuk a dolgot, megyünk haza, vagy támadunk, erről társalogtunk, a légteret meg senki sem figyelte. Az amerikai vadászok meglátták ezt a nyolc hólyagot díszrepülésben, csináltak egy mintarácsapást, és abból majdnem mindenkit leszedtek. Azt sem láttam, ki lőtt le, állítólag Mustangok voltak, ezt is csak később tudtam meg azoktól, akik látták. Öten aztán összejöttünk valamilyen majorban vagy kastélyban, és valamikor este megérkeztünk a repülőtérre gépek nélkül. Scholtz százados Szombathelyen szállt le, a századból csak ketten vagy hárman tértek vissza Veszprémbe, azok, akik nem voltak velünk, amikor a vadásztámadást kaptuk.”425
425 Irányi Pál (NSZK) visszaemlékezése, 1979.
Michna György egyedül maradt a bombázókkal szemben: „A motorom nem indult. A század már messze járt, amikor felszálltam. Elindultam északnyugati irányba. Megláttam egy hatos 109-es rajt, németek voltak, felzárkóztam hetediknek és együtt mentünk Bécsújhely felé. Már messziről látszott a földön gomolygó füst, fent pedig égő gépek és a légvédelem robbanólövedékei. Egymás után tértek vissza az amerikai bombázók 25–30-as csoportokban. A hat német vadászgép ráborított egy kötelékre, én ott maradtam egyedül és bámészkodtam. Restelkedni kezdtem, nekem is tennem kellene valamit. Beálltam egy 30 gépből álló bombázókötelék fölé biztonságos magassági fölénnyel. Gyűjtögettem a bátorságot, mégis egyedül hogyan csináljam, lemaradva egy sem volt belőlük. Közben elértük a Drávát, itt hirtelen »rázuhantam« a kötelékre: Szinte függőlegesen zuhanva lőttem minden fegyveremből. Nem egy gépre, az egész kötelékre lőttem, átzuhantam a kötelék végén, a nagy lendületből alig tudtam felvenni a gépem a zuhanásból.
Leszállás után három találatot számoltunk meg a gépemen.”426
426 Michna György (Budapest) visszaemlékezése, 1979.
A vezérkar összefoglaló jelentése így rögzítette a május 24-i átrepülés eseményeit:
„24-én délelőtt kb. 300 ellenséges gép átrepült. A légvédelmi tüzérség nem lépett működésbe. Vadászelhárításunk, 1313 saját és több német vadász támadta a kötelékeket. Három vadászgépünk elveszett… A visszatérő kötelék szórványosan bombázott. Sopron 4 db bomba, Muraszombat, Kerend, Kisszombat, Felsőlendva, Petőfa, Bucsu, Drávavásárhely környékén több kisméretű bomba mezei károkat okozott. 1 halott, 3 sebesült.”427
427 HLT. VKF 1. osztály. Jelentés az 1944. május 24-i átrepülésről.
A 101/1. vadászszázad május 24-i bevetésének eredménye négy bombázó és egy vadászgép lelövése volt, amelyeket a németek igazoltak. Ugyanakkor légi harcban hősi halált halt Sárkány Sándor hadnagy, a gépe is megsemmisült. Súlyosan sebesült Kasza Imre szakaszvezető, gépe szintén megsemmisült. Bárány József őrmester kényszerleszállást hajtott végre, könnyebben sebesült. Hincza Gyula zászlós megsebesült, gépe megsérült. Beregszászi Sándor szakaszvezető kényszerleszállás közben ugyancsak megsebesült. Irányi Pál főhadnagy sérült gépével kényszerleszállást hajtott végre. Kovács Sándor hadnagy gépsérülés miatt kényszerleszállt, Scholtz Miklós százados – az 1. század és a kötelék parancsnoka – a szombathelyi repülőtérre kényszerleszállást végzett, gépe sértetlen maradt. Hemmert László hadnagy kényszerleszállt a szombathelyi repülőtérre (gépe sértetlen). Benkő Lajos hadnagy üzemanyaghiány miatt a tapolcai repülőtéren hajtott végre kényszerleszállást (gépe sértetlen). Michna György hadnagy repülőgépe könnyebben sérült, a veszprémi repülőtéren leszállt. Nagy József tizedes a veszprémi repülőtéren szállt le. Egy repülőgép-vezető gépével sértetlenül ért földet a veszprémi repülőtéren (neve ismeretlen).428
428 Mint a 427. sz. jegyzet.
Május 24-re igazolt légi győzelmek429
429 Mint a 327. sz. jegyzet.
Scholtz Miklós szds.
P–51
német terület felett
Scholtz Miklós szds.
B–17
német terület felett
Benkő Lajos hdgy.
B–24
német terület felett
Kasza Imre szkv.
B–24
német terület felett
Nagy József tiz.
B–24
német terület felett
(Sárkány Sándor hdgy. Benkő Lajos szemtanú szerint Jugoszlávia felett lelőtt egy B–24-est.)
A 15. légi hadsereg május 24-i vesztesége: 17 db B–24, három B–17, két P–38 és két P–51.430
430 Mint a 243. sz. jegyzet.
A 31. FG Mustangjai Bécs térségéből és attól délre kilenc ellenséges vadászrepülőgép lelövését, nyolc valószínű megsemmisítését és további négy megrongálását jelentették. Az 52. FG három századából csak egy – a 2. század – ütközött meg Me–109 és Fw–190 vadászgépekkel. Jelentésük szerint saját veszteség nélkül lelőttek öt Me–109-est és két Fw–190-est. A 325. FG Thunderboltjai – becslésük szerint – Zágrábtól északnyugatra egy gyanútlanul repülő Me–109-es kötelékére támadtak, és a meglepetésszerű támadás következményeként hat Me–109-est lelőttek, egyet megrongáltak. A rendelkezésünkre álló amerikai forrásanyagokban nem szerepel a légi harc időpontja, vagy a pontos földrajzi hely megnevezése.
P–51-est ezen a bevetésen csak a 31. FG vesztett, ilyen típusú amerikai vadászrepülőgép lelövését igazolták a németek Scholtz Miklós századosnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a légi harc, a meglepetésszerű támadás a 31. FG Mustangjainak műve volt. Az 52. FG pilótái légi harc közben az egyik ellenséges vadászgépet Macchi MC–205 vadászrepülőgépnek azonosították, és a törzsén fehér gyűrűt láttak. Az áprilisi légi harcoknál már bebizonyosodott, hogy a magyar felségjelzésű repülőgépet sorozatosan olasz típusú és jelzésű vadászgépeknek hitték az amerikaiak.431
431 Simpson HRC.: War Diary 31. Fighter Group Month of May 1944. War Diary of 52. Fighter Group 2nd, 4th, 5th Squadrons Mont of May 1944. 325th Fighter Group Narrative Mission Report 24 May 1944.
Délután a 101/3. századot harci alkalmazásra megfelelőnek, bevethetőnek minősítették. Erre az 1. század veszteségei miatt került sor.432
432 A. M. Kir. 101/3. honi vadászrepülő-század naplója. A napló eredeti kéziratos, részben hiányos példánya 1988-ban dr. Hajnal Tamás birtokában volt. Másolata a HLT tulajdonában van. 1944. május 24-i bejegyzés.
Az amerikai légierő a következő négy napon franciaországi és észak-olaszországi rendező pályaudvarokat, tengeri kikötőket, olajipari létesítményeket és repülőtereket rombolt.
29-én 829 bombázó indult Wiener Neustadt, Wöllersdorf, Atzgersdorf repülőtere, repülőipara és a jugoszláv közlekedési hálózat, csaptösszevonások ellen.
A magyar vadászrepülő osztály részére 06 óra 55 perckor 30 perces készültséget rendeltek el, ezt 20 perccel később 15 perces készültségre szigorították. A vadászosztály harcálláspontjára sorra érkeztek a tájékoztató jelentések:*
* (A zárójelekben levő szöveget az eredeti okmány nem tartalmazza, azok a szerzők kiegészítései.)
„08.32
– Sok ellenséges gép a Rába–Száva (sic!) között.
09.15
– kötelék Grác felett, északnyugatra elfordult.
09.25
– Bécstől délnyugatra 100 kilométerre ellenséges kötelék vadászbiztosítással északkeleti irányba tart.
09.40
– Az ellenséges kötelékek Bécsnél elhárításba ütköztek.
09.43
– Startkészültség az őrnagy úr (Heppes őrnagy) parancsára.
09.55
– Bécsújhelyet bombázták, visszafelé tartanak délnyugati irányba.
10.08
– Ha támadási parancs érkezik, TÁMADÁS CSAK EGYEDÜL REPÜLŐ GÉPEK ELLEN (hajtható végre). Nagyobb kötelékek vadászbiztosítással (repülnek). (A kiemelés a szerzőktől.)
10.25
– A Fertő-tó felett délkeleti irányban ellenséges kötelék (repül).”
 
11 óra 25 perckor csökkentették a készültségi fokozatot, és a késő délutáni órákban megszüntették, a magyar vadászosztály nem kapott bevetési parancsot.433
433 Ua. mint 432. május 29-i bejegyzések.
Május 30-án közel 500 bombázó támadta a welsi repülőgépgyárat és repülőteret, Pottendorf, Neudörfl iparnegyedeit, Neunkirchen és Zágráb rendező pályaudvarát. Néhány vadászkötelék a jugoszláviai vasúti és közúti közlekedést alacsonytámadással bénította.
A veszprémi vadászosztály részére 06 órakor rendelték el a 30 perces készültséget. 09 óra 06 perckor jelezték az első amerikai bombázókötelék közeledését, de a folyamatos jelentésekből kitűnt, hogy a kötelékek nyugati határainkon kívül észak, majd északnyugati irányba haladnak. 10 óra 02 perckor érkezett jelentés szerint Eszéktől északra mintegy 100 bombázó repült 14magyar terület fölé. Mielőtt a magyar vadászokat bevetették volna kiderült, hogy abban a térségben egyetlen bombázó repülőgép sincs.
Az osztály akkor kapott bevetési parancsot, amikor Pottendorf, Neudörfl és Neunkirchen célpontjaira hullani kezdtek a bombák, és a 101. magyar vadászrepülő osztály elindult első osztálybevetésére, hogy megütközzön a Bécsújhely térségéből visszatérő amerikai bombázókötelékkel.434
434 Ua. mint a 432. jegyzet – május 30-i bejegyzés.
Részlet a 101. vadászosztály parancsnokának bevetési jelentéséből:
„A kötelék »indulási készültségből« 10.43-kor indult el.
Bevetett gépek száma:
Osztálytörzs
4
 
1. század
8
 
2. század
8
 
3. század
12
 
Összesen:
32
 
Ellenséggel érintkezés nem volt.
Az indulási parancsot 10.39-kor vettem.
Indultam 10.43-kor.
Veszprém felett 2500 m-en 10.57-kor támadási parancsot kaptam Alsólendvára.
11.05-kor Tihany felett 4000 m-en voltam.
11.10-kor Nagykanizsa felett 7000 m-en adtam helyzetközlést.
11.23-kor többszöri kérésre helyzetközlést kaptam, hogy Szombathely és Nagykanizsa között észleltek D felé tartó ellenséges köteléket. Az észlelés időpontját nem kaptam. Valóságban a kötelék már régen elhagyta az ország légterét D-en.
11.28-kor jelentkeztem Szombathely felett 7500 m-en. Ott kaptam 11.30-kor parancsot a bevonulásra.
435/a A 101. vadászrepülő-osztály 1944. május 30-i bevetési jelentése. Heppes Aladár gyűjteményéből.
Tihany felett gyülekezve kaptam parancsot gyülekezés nélkül leszállásra és újratöltésre. 12.05-kor a 32 gép leszállt. Jelentem, hogy a »Vércse« (Bp.) rádióját ritkán és halkan hallottam, érdemlegesen nem tekinthető összeköttetésnek. Saját »Erdő« állomást jól hallottam, de »Vércse« sokszor zavart a közvetítésben, és a közvetítés következtében időveszteséggel dolgozik. Kívánatos, hogy a kötelék legalább saját helyzetközlésekor kapjon ellenséges helyzetközlést, vagy annyit, hogy »új megfigyelés nincsen«, mert bizonytalanságban van és elengedhetetlenül szükséges, hogy a helyzetközlésben az észlelés időpontja rögzítve legyen, különben vezetni nem lehet eredményesen.”435/a
435 Ua. mint a 432. jegyzet – május 30-i bejegyzés.
Az eredménytelen bevetés után az osztály vadászgépeit ismét 15 perces készültségbe helyezték. A kora délutáni órákban a veszprémi repülőtérre érkezett a magyarországi német vadászerők helyettes parancsnoka, aki megdicsérte az osztályt a gyors tevékenységéért, majd ezt követően eltávozott.
435/a A 101. vadászrepülő-osztály 1944. május 30-i bevetési jelentése. Heppes Aladár gyűjteményéből.
Az első osztálybevetés értékelése úgy indult, hogy kisebb hibáktól eltekintve rendben ment minden. De a hibákra, problémákra is kitértek: az osztály biztosítására rendelt 2. század nem hallotta a parancsot, ezért a biztosítást a 3. század volt kénytelen átvenni. Ez a század viszont Szombathely és Körmend között leszakadt az osztálytól. Végül a századok Tihany felett rendeződtek ismét osztálykötelékbe, ugyanekkor leszállási parancsot kaptak. Rádiófegyelem nem megfelelő, összevissza beszél mindenki, a köteléket ilyen körülmények között irányítani, a földi irányítás parancsait érteni nem lehet. Leszögezték, hogy aki azontúl feleslegesen megszólal a rádióban, hadbíróság elé kerül. Az egyéb észrevételek között szerepelt, hogy – nem tudni hogyan –, de a Nyugat-Dunántúl légterét ellepő ellenséges repülőgépekből egyetlen egyet sem láttak. Megállapították, hogy a légcsavarok hátlapja a napsütésben úgy csillog, hogy elvakítja a pilótát, így előre nem lát semmit, ezért a légcsavarokat feketére kellene festeni.435
435 Ua. mint a 432. jegyzet – május 30-i bejegyzés.
A később ezreddé szervezett volt 101. vadászrepülő-osztály parancsnoka, Heppes Aladár alezredes negyven év után – röviden összefoglalva – így értékelte a központi magyar vadászirányítást:
„Sok harcom volt a »Sziklával«, hogy a bevetési parancs kiadása után nekünk csak pontos helyzetjelentést adjanak (erő, hely, magasság és a megfigyelés időpontja), és hagyják ránk a többit, szemünk nekünk is van. Rekonstruálva bevetés után: ilyen információkat 10–15 perces késésekkel kaptunk, kitoldva a paranccsal, hogy ebbe és ebbe a légtérbe repüljünk, ahol rendszerint semmit sem találtunk már. Erre bevezettük az „előretartást”, vagyis repülési irányunkhoz hozzászámítottuk az irányítás késedelmét, aránylag jó eredménnyel. Ez persze a kötelékparancsnok dolga volt. Meggyőződésem, hogy a legnagyobb hiányosság a figyelő- és jelentőszolgálat korszerűtlenségében és a közöttünk való összműködés szervezetlenségében volt.”436
436 Részlet Heppes Aladár a szerzőhöz írt leveléből, 1984.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem