1944. augusztus 21-tól október 15-ig
1944. augusztus 21-tól október 15-ig
A június 23–24-én négy szovjet front csapataival megindított hatalmas méretű, „Bagratyion” fedőnevű hadművelet során júliusban felszabadult Belorusszia, a Baltikum nagy része, és a Vörös Hadsereg gyors ütemben tört előre Lengyelország keleti területein Varsó irányába. A szovjet csapatok a nyár folyamán az 1. M. Kir. Hadsereggel szívós harcot folytatva, a Kárpátok térségében megközelítették a magyar határt.
Augusztus 1-jén a lengyel Armija Krajowa (Honi Hadsereg) Bór (Komorowski) tábornok vezetésével kirobbantja a második világháború egyik legtragikusabb eseményét, a varsói felkelést. „Olyan gesztusra van szükségünk – jelentette ki a tábornok –, amely felrázza a világot.” A Londonban tevékenykedő emigráns lengyel kormány által vezetett felkelés támogatására a RAF nagyarányú utánpótlási manőverbe kezdett. A brit gépek egy része Magyarország felett repült Varsó fölé, utánpótlás ledobására.
Augusztus 20-án a 2. és 3. Ukrán Front hatalmas méretű támadást indított Jasi–Kisinyov irányokban. Fő célkitűzésük a „Dél-Ukrajna” hadseregcsoport szétverése és Románia háborúból való kikapcsolása volt. A sikeres támadás megteremti a román politikai változások feltételeit. Augusztus 23-án a román király leváltotta és letartóztatta a feltétlen német szövetségesként ismert Antonescu marsallt, és az őt támogató minisztereket. A király új kormányt nevezett ki. 23-án Románia aláírta a feltétel nélküli kapitulációt, és 25-én hadat üzent Németországnak. Augusztus 30-án a Vörös Hadsereg csapatai bevonultak Bukarestbe és Ploieştibe. Szeptember 8-án pedig széles arcvonalon átlépték a bolgár határt. 9-én a Bolgár Hazafias Arcvonal vette kezébe a hatalmat, és Bulgária új kormánya aláírva a fegyverszünetet (pedig nem is volt hadiállapotban a SZU-val), hadat üzent Németországnak. Szeptember 4-én a Vörös Hadsereg délről megkerülve a Kárpátokat, elfoglalta Brassót, és gyors ütemben tört előre az erdélyi magyar határ felé.
Az ukrán frontok előretörésével egyidejűleg a Baltikumban kialakult helyzet hatására a finn kormány is elfogadta a fegyverszüneti feltételeket, és szeptember 4-én kivált a háborúból. A Vörös Hadsereg nem szállta meg Finnországot. A németek Norvégia irányába kiürítették az országot.
Augusztus 20-tól a szövetséges hadászati légierők elsőrendű feladata lett Magyarországon a 2. és 3. Ukrán Frontok támadásának hadászati biztosítása, majd szeptember elejétől Magyarország rákényszerítése a háborúból való kiválásra.
A Romániában levő német szárazföldi csapatok és repülőalakulatok megmaradt részeit Magyarországra, Bulgáriába és a megszállt jugoszláv területekre vonták vissza. A német visszavonulás, átcsoportosítás következtében zsúfolttá vált közutak, vasutak, repülőterek és leszállóhelyek ellen sorozatos támadásokat indított a szovjet és az amerikai légierő. A német csapatmozdulatok miatt Kelet-Magyarország közlekedési csomópontjai, hidai és repülőterei is az elsődleges célpontok közé tartoztak.
A hónap végétől rendszeressé váltak a szovjet harcászati és hadműveleti bombázókötelékek magyarországi célpontok elleni támadásai. A sorozatos és nagy erejű angol–amerikai, illetve szovjet légitámadásoknak egyik célja az volt, hogy a német–magyar légierő megtörésével, bázisai pusztításával segítsék a német Dél-Ukrajna hadseregcsoport gyors szétzúzását, a másik pedig az, hogy a magyarországi, észak-szerbiai, illetve dél-erdélyi vasúti csomópontok bombázásával megakadályozzák a német erők kivonását Romániából, és a német–magyar csapatok nyugat–keleti irányú átcsoportosítását.
1944 augusztusának végére nemcsak a légi, hanem a szárazföldi hadműveletek is elérték Magyarországot.
