Augusztus 28-tól 31-ig
Augusztus 28-tól 31-ig
Augusztus 28-án az országot ismét nagyobb méretű amerikai bombatámadás érte. A délelőtti órákban elsőnek mintegy 100–120 gép – az 55. Wing – a szőnyi olajfinomítót bombázta. Elpusztult hat nagy olajtartály és súlyosan megrongálódott a budapest–bécsi vasútvonal. Az amerikai légi felderítés a finomítót tévesen megsemmisítettnek minősítette, ezért ez a bombázás volt az utolsó nagyobb erejű amerikai légitámadás a jelentősebb magyarországi kőolajfinomítók ellen. Bár még ezután is többször bombázták a létesítményeket, de a továbbiakban már nem a magyar kőolajipari üzemek voltak a támadások fő célpontjai. Gyakorlatilag 1944. augusztusával a szövetséges légierők megsemmisítettnek tekintették a magyarországi kőolajpart. Utólag megállapíthatjuk, hogy helyzetértékelésük téves volt. Egyrészt, mert egyes üzemek – mindenekelőtt Szőny – a véltnél lényegesen kisebb károkat szenvedtek, másrészt a tervezettnél gyorsabb ütemben állították helyre a súlyosan megrongált üzemeket. A valóságban csak egyetlen finomítót, a Budapest IX. kerületi Fantót tudtak a szövetségesek teljesen megsemmisíteni.
A második – a 47. Wing – mintegy 100 nehézbombázóból (Magyar jelentések szerint – Megjegyzés a szerzőktől) álló kötelék Miskolcon a Tiszai pályaudvart és a rendező pályaudvart bombázta. A bombaszőnyeg ez esetben pontosan telibe találta a fontos közlekedési csomópontot. A pályaudvar teljesen elpusztult. A vágányokat azonban a legszükségesebb mértékben gyorsan helyreállították. Így nagyobb fennakadás a katonai vasúti szállításokban nem következett be. Megsemmisült 190 vagon és a város belterületén is súlyos károk keletkeztek.
A körülbelül 100 bombázógépből álló harmadik kötelék Szolnokot támadta. 200 nagyobb méretű rombolóbomba hullott a Tiszát átszelő vasúti hídra, kisebb – gyorsan helyreállítható – károkat okozva. Általánosítható tapasztalat, figyelembe véve a többi Tisza- és Duna-hidak későbbi bombázásainak eredményeit is, hogy az általában nagy magasságból ledobott bombaszőnyegekkel nem tudták hatékonyan rombolni, vagy megsemmisíteni a nagy folyami közúti és vasúti hidakat. A szolnoki vasúti hidat is öt esetben bombázták. Összesen 652 közepes és nagyméretű (500–1000 fontos) rombolóbombát dobtak le rá, és csak egyik ártéri íve sérült meg.737 Végül a szovjet csapatok elől visszavonuló németek robbantották fel.
737 PVOP, KLSZ 584/E 25–39/2/1954. szám, valamint „A polgári védelem Szolnok megyében”, 1968. Szolnok Lapkiadó Vállalat.
Az ausztriai Moosbierbaum melletti „Donau-Chemie” olajfinomítót támadó amerikai kötelékek a szombathelyi repülőteret is bombázták.
Másnap, augusztus 29-én, 550 nehézbombázó Csehországban ipari célpontokat, Olaszországban – a Pó völgyében – és Magyarországon vasúti, közlekedési célokat és repülőtereket támadott. Céljuk a romániai fordulat hadászati biztosítása volt. Ez a megállapítás vonatkozik a következő napokra is. Szegedet 10 óra 25 perckor érte a támadás, 42 gép mintegy 400 bombát dobott le ekkor. A Szeged pályaudvar, a Tisza pályaudvar, a Hangya-raktárak, Közraktárak Rt., a magyar Petróleum Rt. szőregi telepe volt a támadási cél, de a vasúti hidat is újból bombázták. Új célpont volt Felsőváros, ahol már ekkor a német rádióadót keresték, de itt a bombák a Tisza-parti részen hullottak: 5 bomba a Tiszában robbant, több bomba a vízi cserkésztelep (ma vízitelep), a tápéi vámház, és a Levente Sportpálya (ma SZEOL Stadion) területére csapódott.
A nagyállomáson egy sorozatvető lőszerrel megrakott német szerelvény is telitalálatot kapott. A robbanások ereje a lövedékeket százszámra röpítette szét a városba és városon kívül. A légiriadót a gépek távozása után még két óráig nem lehetett lefújni, 15 embert így is a gránátok öltek meg. Szérűtüzek keletkeztek, a Somogyi telepi XI. utcában 4–5 házat romba döntöttek, és számos jelentős városi épületet rongáltak meg a lövedékek. Első ízben időzített bombákat is ledobtak, amelyek közül volt olyan, amelyik 30-án robbant fel.
Az augusztus 29-i bombázás rendkívüli károkat okozott a honvédségnek az Országos Raktárházak Rt. raktáraiban tárolt nyersanyag-, de főként élelmiszerkészletében. A részvénytársaság kezelésében levő paprikabeváltóban 30–40 mázsa őrlemény semmisült meg. Hat nagy raktár – Az Alsóvárosi Feketeföldek 49. sz. és a Vitéz u. 18. sz. alatt – elpusztult a közvetlen bombatalálatoktól. A MÁV raktárházában 1892 mázsa rozs és jelentős mennyiségű, összesen 160 vagon szállításra váró termény és áru a vagonokban pusztult el. A raktárakban 1000 mázsa búza folyt szét a kövek, és a környező épületek romjai közé. Körülbelül 400–500 mázsát a robbanás ereje messze szétszórt, a környező épületek tetején is búza volt. A füstölgő, égő termény erős bűzt árasztott városszerte. A mentőalakulatok még napokkal később is a vasúti sínek mentén és a raktárak környékén szétfolyt termést mentették. Összesen 400 vagon (40 000 mázsa) termény semmisült meg. A megmentett, de tovább nem tárolható és raktár nélkül álló terményt sürgősen elszállították. Szeptember 6-tól több száz vagon terményt indítottak útnak Szegedről.738
738 Kanyó Ferenc: I. m. 63. old.
182Az 1944. VIII. 20–31 közötti országos kárhelyek
183Ismét sok bomba hullott a már augusztus 24-én teljesen elpusztult Kender-, Len- és Jutagyárra. Néhány kisebb üzem, és az utászlaktanya is súlyos károkat szenvedett.739
739 PVOP, KLSz 584/E. 25–030/59. szám.
Egy-egy kisebb kötelék a ceglédi, valamint a szolnoki pályaudvarokat és a környező házakat bombaszőnyeggel terítette be, nagy rombolást okozva bennük. A szolnoki állomásra és a városra hullott mintegy 160 rombolóbomba 8 embert ölt meg. Aznap még a szászrégeni és a kecskeméti repülőtereket érte vadásztámadás. Szabadkát is bombázták, 70 épület megrongálódott. Augusztus 30-án, majd a következő napokban az amerikai vadászgépek sorozatos bevetésekkel támadták a nagyváradi, debreceni és a kecskeméti repülőtereket, akadályozva ezzel a német és magyar légierő romániai tevékenységét.
