70. TÁVOL A CSATATÉRTŐL
70. TÁVOL A CSATATÉRTŐL
I.
A finom Péter
A finom Péter
Azért finom, mert román falujából városba került, s ott kikelt benne az ősi rejtőzködő finomság. Nem vágták le a lábát, tehát vissza kellene mennie a harctérre, s a nálánál még finomabb emberek vallatták a búcsúzásnál.
– És embert öltél-e, Péter, a háborúban? – merthogy ez borzasztó.
– Húszig csak számláltam – mondotta Péter –, s azután már nem, mert azután már mindegy.
Azután már mindegy: egészen leányos, szép arca van Péternek, ha még megvan, s belepirult e vallomásba.
Világ 1915. április 25.
Ady Endre
