137. KÖPÖSDY DEZSŐ ÜDVÖZLÉSE
137. KÖPÖSDY DEZSŐ ÜDVÖZLÉSE
Egész Nagyváradon kínos megütközést keltett a nagyváradi akadémia szenzációja: Köpösdy Dezső üdvözlésének váratlan csínnyel történt elhatározása.
A nagyváradi akadémia ifjúsága eddig távol tartotta magát a divatos, budapesti klerikális heccektől. Úgy mondják, hogy a tegnapelőtti botrányt – mint Budapesten is minden ifjúsági heccet – kívülről rendezték. Ezt látszik igazolni az is, hogy egy nagyváradi kanonok joghallgató unokaöccse volt a váratlanul fölvetett indítvány legerősebb szószólója.
Az üdvözlő írást vagy táviratot azonban aligha veszi kézhez Köpösdy Dezső. Ma már maguk a határozat meghozói is szégyenkeznek a határozat miatt. Köpösdy – eltekintve legutóbbi stiklijétől, mely hitvány terrorizálása volt a sajtónak s levadászása egy becsületes hittel dolgozó újságírónak –, hát Köpösdy úr valósággal az, aminek tegnap jellemeztük: egy ordítozó jelentéktelenség. Eszköze volt Kecskeméthy Győzővel együtt a kaszinó urainak s a néppárt kemény koponyájú képviselő legényeinek. Jelentéktelensége, korlátoltsága az ifjúsági mozgalmakban sokszor belevitte olyan dolgokba, melyek már súlyos beszámítások alá esnek, s társadalmi szabályok szerint már kriminális dolgok. És ezt az ordítozó jelentéktelenséget, kinek szerephez jutása végtelenül szomorú jele a magyar társadalom kiskorúságának, – üdvözölni, vezérükként üdvözölni! – kívánják a nagyváradi joghallgatók bizonyos kívülről mozgatott alakjai.
A liberális joghallgatók már eddig közel nyolcvan joghallgatóval íratták alá a fellebbezést, melyet a Köpösdyt üdvözlő határozat ellen akarnak beadni. És már nincs benne kétség, hogy Kecskeméthy barátját nem fogja a nagyváradi jogakadémia ifjúsága üdvözölni. Saját személyében megteheti bárki. Gusztus kell hozzá csupán…
Nagyváradi Napló 1901. november 29.
