147. NAGYVÁRAD ÉS AZ OBSTRUKCIÓ
147. NAGYVÁRAD ÉS AZ OBSTRUKCIÓ
Dr. Dési Géza cikket írt lapunk számára, s e cikkben súlyosan elítélvén az obstrukciót, bizalmat óhajt szavaztatni Széll Kálmánnak Nagyvárad közgyűlése által. A „Nagyváradi Napló” nem tartozik a mai magyar politikai pártok egyikéhez sem, de a katonai javaslatok ügyében, szociális, nemzetgazdasági s nemzeti politikai okokból egyaránt – a legkérlelhetetlenebb ellenállás jogát hirdeti, bár okosnak tartotta volna, ha az indemnitás ellen nem csinál obstrukciót az ellenzék. Dr. Dési Géza cikke tehát e lap hasábjain magában, minden vitázó szó nélkül – őszinte sajnálatunkra – meg nem jelenhetett. Mivel pedig dr. Dési Géza, a „Nagyváradi Naplónak” még nemrégiben vezére, ki velünk s egyazon ideákért küzdött, kinek minden írása dísze volt e lapnak, s öröm, mikor biztosított, hogy mondanivalóival jövőre is minket keres föl – mindenképpen jelentősebb ember, mintsem írásai nyomban ellenírásokkal kísérve lássanak éppen e lapban napvilágot – le kellett mondanunk a cikk közléséről, s így a velünk vitatkozó s számunkra írott cikk a „Szabadságban” kapott helyet. A „Szabadságnak” tehát nincs joga a számunkra írott cikket ellenünk írottnak feltüntetni, ha ahhoz kétségtelen joga is van, hogy egy jó alkalomban kapott ragyogó stílusú, szép cikkért elfelejtse a saját cikkeit, amiket ama viharos februári napokban, a csékei esetkor olyan meg nem érdemelt rideg és zord kegyetlenséggel irogatott. Úgy valljuk és érezzük – hogy mi nem változtunk, s hogy igazságaink mennyire nem párt-igazságok: két cikk is hirdeti mai lapunk élén, abban a sorrendben, amelyben azt nekünk íróik beküldötték. A nagyváradi szabadelvű párt tagjai, elismert kiválóságú, puritán, erősen gondolkozó férfiak a cikkek írói. Helyettünk ezúttal beszélnek ők, s bármennyire tiszteljük is dr. Dési Gézának még velünk ellenkező politikai véleményét is, sajnáljuk, hogy e véleménynek nem rendelhetjük alá a magunkét.
Nagyváradi Napló 1903. május 10.
