192. A „TÁNYI-TÉNYI”
192. A „TÁNYI-TÉNYI”
Magyar tudományosság, mélyenjáró, világító, való és botránytalan tudományosság, jöjjön el már végre a te országod. Áment is tehetnénk utána. Mert íme újra van okunk pirulni. Íme, a legújabb magyar tudományos szenzáció:
Az Akadémia nyelv és széptudományi osztálya ma Heinrich Gusztáv elnöklete alatt felolvasó-ülést tartott: Elsőnek Lehr Albert „tányi-tényi” képző és a Nyelvőr címen polemizált Simonyi Zsigmonddal, a Nyelvőr szerkesztőjével. Lehr ugyanis a Budapesti Szemlében a „tányi-tényi” képződésű szavakat eredeti Tolna megyei képződménynek mondta. Erre Simonyi Zsigmond a Nyelvőrben azt írta, hogy Lehr fabrikálta maga e szavakat. Bizonyítékául néhány Tolna megyei úriembert szólaltatott meg, kik mindannyian tagadták, hogy Tolnában tányi és tényi képződésű szavak használtatnak. Lehr mai előadásában hülye, bocher s tudatlan kifejezésekkel illette Simonyi tanúit, őt magát pedig impertinensnek mondta, s védve a maga álláspontját, új példákkal igazolta, hogy mintegy 50 tányi és tényi képződésű szó forog a nép nyelvén… Ez történt. Ez a legújabb magyar tudományos szenzáció. Váltig csodálkozhatunk Lehr Alberten, ki olyan érdemes embert, mint Simonyi, ilyen tudományos módszerrel akar elintézni s váltig pirulhatunk, hogyha még a Lehr Albertek is itt tartanak, mit várjunk sokaktól, úgynevezett magyar tudósoktól. Jár-tányi földet kellene bejárnunk, míg olyan földre lelünk, hol olyanok a tudományos szenzációk, mint minálunk.
Budapesti Napló 1905. január 24.
