198. ÁCHIM F. ANDRÁS
198. ÁCHIM F. ANDRÁS
Társat kapott – huszonnégy óra múlva – Mezőfi Vilmos, az első magyar szocialista képviselő: Békéscsaba választói ma nagy szótöbbséggel Áchim F. András szocialista parasztgazdát választották meg képviselőjüknek. Érdekes alakja lesz az országgyűlésnek ez az Áchim András mindenképpen. Nemcsak azért, mert szocialista. Hiszen (most már így mondhatjuk) van már ott szocialista. Azért sem, mert földmívelő-ember, van a parlamentnek már más három parasztgazda tagja. De érdekes lesz azért, mert parasztgazda is, meg szocialista is, és érdekes lesz az egyénisége révén. Mert egyéniség Áchim András, sőt – ne haragudjék meg érte a nem-szocialista világ, ha sietünk kijelenteni – értékes egyéniség. Tótba ojtott magyar ember; régi csabai familiából származik és becsülettel végigjárta a csabai gimnázium nyolc osztályát. Amikor a matúrát is letette, és pályát kellett választania, a legtiszteletreméltóbbat választotta: – odaállt az eke szarva mögé, és szántott-vetett apjának meglehetősen jelentékeny birtokán. Később már akkor a maga kenyerén élt Áchim András, apja halála után ő lett a gazda – bevonult Csabára is a paraszt-szocializmus. Volt baja Áchimnak is a béreseivel és napszámosaival, sehogyse tudtak megegyezni. A fejébe vette ekkor a „könyves”-gazda, hogy majd fölvilágosítja ő az embereit, nem hiába járta végig a nyolc osztályt. Vitába bocsátkozott a főkolomposokkal, el-eldisputáltak egy kérdésen napokon, heteken keresztül, és a végén azon vette észre magát Áchim gazda, hogy kezd neki tetszeni mindaz, amit a béresei mondanak, és aki helyre akarta téríteni az eltévelyedett munkásait, ő maga tért rá lassankint amazok meggyőződésére. Ki is jelentette ezt a megtérését, és hogy külső jelét is adja, belépett a szocialista földmívelő körbe. Nyomban megválasztották elnöknek, és azóta ő a békéscsabai szocialisták vezére. Amikor híre jött Csabára, hogy új választások lesznek, a csabai kisgazdák egyértelműleg kijelentették, hogy nem lesz más a követjük, mint Áchim F. András. Íme, meg is választották. És bevonul a városi szocialista mellé a parasztszocialista is. A második szocialista és a negyedik parasztképviselő. De olyan paraszt, akit az „urak” odabent nem fognak dédelgetni, akin háta mögött nem fognak gúnyolódni, hanem aki még sok kellemetlen órát fog szerezni a „burzsoá uraknak”. Áchim András legalább így hiszi, és így hirdeti…
Budapesti Napló 1905. február 17.
