243. ÉRTESÍTŐ A – SEMMIRŐL
243. ÉRTESÍTŐ A – SEMMIRŐL
A hivatalos címe ez: Akadémiai Értesítő. 1906. június–július, 198–199. füzet. Szerkeszti Heinrich Gusztáv. Végiglapoztuk, s ég a szégyentől az arcunk. Nagyobb része a füzetnek József főhercegről emlékezik prózában és versekben. Amint azt az Akadémia május 20-iki emlékünnepén föltálalták. Míveletlenség és páratlan szolgalelkűség ordít e sorokból. Csak Montenegró Akadémiája fog ilyent produkálni, ha lesz majd. Például P. Thewrewk Emil egész levélládát közöl. Pedig a hírlapok révén milyen régen tudja már Magyarország P. Thewrewk Emil legnagyobb tudományos érdemét, hogy hozzá leveleket írt József főherceg. De leközli az úr ama hízelgő és kriminálisan rossz ódákat, melyeket József főherceg családjának eseményeire írt. Hasonló irodalmi alkotás Hegedüs Istvánnak József főherceg emlékezete című verse. Berzeviczy nyitó- és záróbeszéde pedig mintája a magyar közélet fráziskonyhájának. No, de a tudomány is helyet nyert a lefolyt hónapok alatt. Téglás Gábor A német limes-bizottságról szóló értekezése erre vall. Széchenyi István tudniillik egyenesen a német limes okából alapította az Akadémiát s azért, hogy lojális, üres urak érdemeket szónokoljanak ki maguknak fejedelmi fenségek előtt. Jeles adatok az Akadémia ülésének jegyzőkönyvei. Végül szegény tudós Thury Józsefről zeng egy aprócska nekrológ: Szilády Áron gyászbeszéde a halasi temetésen. Ez is szörnyen jellemző. Ha Thury főherceg lett volna, még fél évig zokognának róla az Akadémiai Értesítőben a siratók… Különben pedig haragszunk magunkra. Mit is vettük észre ezúttal ezt a füzetet. Hiszen az igazi magyar intelligensek nem nagy, de elnyomott csoportja régen tudja már: tudománytalanabb, reakciósabb, nagyképűbb és üresebb gyülekezet még nem kérődzött soha kupolák alatt.
Budapesti Napló 1906. június 20.
