220. PÁRIZS ÉLNI KEZD
220. PÁRIZS ÉLNI KEZD
Hűvös szeptember, forró szezon – Kastélyélet és érték-cserék – A szép Oterót elítélték – Madame Hanako és társulata – Mi volt a japán–orosz háború oka? – A háború és a szezon
(Párizsi levél)
(Párizsi levél)
Hűvös a szeptember s Párizs az idén hamarabb kívánta meg önmagát. Hazajött mindenki vagy majdnem mindenki, aki számít. Még azok is itt vannak, akik októberre kastélyaikba készülnek. A boldogok, akiknek kastélyaik vannak vagy legalábbis kastélytulajdonos barátaik. Szüret, vadászat s mindenféle ünnep lesz a falusi kastélyokban. Párizs pedig lázzal, kedvvel, új lázzal, új kedvvel kezdi meg, amit abbahagyott.
Szeptember vége az értékcserék komoly-víg dátuma. A nyári hírességek helyet adnak a télieknek. A nyári szenzációkat kicserélik a súlyosabb és megírottabb szenzációk. Tegnap még hasábokat írtak a lapok egy szatírról, aki két fiatal leányra tört a Bois-ban, ma ez a szatír háromsoros hírben nyer elintézést. Tegnap még pikáns hír volt, hogy a szép Oterót a bíróság százötven frankra ítélte, mert automobiljával elgázolt egy biciklistát. S milyen érdekes ember volt az az ügyvéd, aki a bíróság előtt így szólt:
– Én nem kérnék ennyi kártérítést Oterótól, ha engem gázolna el. Nekem elég volna egy mosolya, egy komoly mosolya.
Meghiszem azt, de a szép Otero nem százötven frankért adja a – komoly mosolyokat.
A nyári színházak is csuknak, hűvös van. A nagy és nagyzoló színházak pedig kürtölik a téli programot. A nyári truppok közül csak egy japán színész-trupp van még divatban. Pedig ez a trupp már régen játszik Párizsban: a Madame Hanako társulata. Egy kis színházban játszanak mindig telt ház mellett. Legújabb darabjuk Otake és Joshito, különös kis nippon dráma. Nem annyira Hanako tetszik a közönségnek, mint egy férfiszínész. Persze Párizsban mindenki tudni véli, hogy ez a színész az életben is partnere a japán Réjane-nak. Párizs az ilyet hamar kikutatja s mikor Szada-Jakko, a japán Sarah Bernhardt játszott Párizsban, az újságok nem nyugodtak addig, míg ki nem sütötték, hogy Szada-Jakko barátja nem kisebb ember, mint a szentpétervári japán követ. Most már ebből azt is tudják utólag Párizsban, mért tört ki a japán–orosz háború. Szada-Jakko hazament Japánba s a követ úr mellette akart lenni. Tehát addig intrikált, míg kitört a háború, s őt visszahívták.
Egyébként pedig Marokkó puskaporos levegőjéből semmi sem vegyül a párizsi atmoszférába. Ebben a városban a Commune alatt is úgy éltek és mulattak, mint máskor. Nehéz az élet, de szép s Párizs minden szezonban úgy kezdi újra az életet, mintha ez volna az utolsó.
Budapesti Napló 1907. szeptember 25.
Brown
