45. PÁRIZSI MAGYAR DOLGOK
45. PÁRIZSI MAGYAR DOLGOK
Párizs, november 27.
I.
Szent Erzsébet Párizsban
Szent Erzsébet Párizsban
Khevenhüller-Metsch gróf Ausztria–Magyarország párizsi nagykövete, néhány napig „hivatása magaslatán” állhatott. Végre megint egy alkalom, mely méltó volt őhozzá, s amikor ő kedve szerint képviselhette a monarchiát. Szent Erzsébet ünnepéről van szó, melyet Párizsban is megtartottak. Egy magyar püspök helyett Nemes Antal apát utazott ki Párizsba a magyar klérus képviseletében. Ő mondta az ünnepi misét a Szent Erzsébet-templomban. Richard párizsi bíbornok-érsek is képviseltette magát. Amette érseki koadjutor mondott ünnepi szentbeszédet. Azóta a táviratok bizonyosan régen elvitték a hírét, hogy az ünnep fényesen sikerült. Ott volt a templomban nagykövetségünk minden tagja. Az osztrák–magyar kolóniának azok a kitűnőségei, akik minden ilyen esetben jelenlevők szoktak lenni. Szinte bizonyos, hogy voltak szép számmal ott osztrák és magyar zsidók is. Ők különösen szeretnek olyan nagykövetségi ünnepekre eljönni, melyeknek fő programszáma egy katolikus templomban folyik le. Nem is éppen Szent Erzsébet ünnepéről akarok én hazaírni. De arról a szellemről, mely Ausztria–Magyarország párizsi hivatalos képviseletében él. Khevenhüller grófnál klerikálisabb diplomatánk nincs s ez nagyon nagy dolog ám. Emlékezetes, hogyan exponálta magát Khevenhüller a párizsi nunciatúra botrányában. Büszke is szerfölött arra a nagy rendjelre, amit hálából a pápa küldött neki. Társaságát teljesen és kizárólag royalista és klerikális körökből válogatja a mi nagykövetünk. Úgy hogy voltaképpen inkább Rómát képviseli Párizsban, mint Ausztria–Magyarországot. A párizsi Szent Erzsébet-ünnepen ilyenformán nagy kedvvel vett részt Khevenhüller gróf, és még azt is megbocsátotta ennek a néhai Erzsébetnek, hogy magyar volt.
II.
Magyar egyetemi előadások Párizsban
Magyar egyetemi előadások Párizsban
Nyomtatott plakátok tudatják az érdeklődőkkel, hogy a párizsi egyetemen megkezdte az előadásait Kont Ignác. Csütörtökön és szombaton délutánonként tartja előadásait Kont úr. Témái: A magyar dráma a XIX. században, szemelvények magyar színpadi művekből s külön elemi nyelvoktatás. Sok hallgatója nem szokott lenni Kont úr előadásainak, de mégis örvendetes ez a dolog. Nem volt a világnak olyan nyelve, melyet egyetemi katedráról nem hallhatott az ember Párizsban, csak éppen magyarul nem tartott ott előadást senki egészen – Kont Ignácig. Kont úr nem zseni, de kedves, lelkes és jó magyar ember, kinek hálával tartozunk. Ő is Magyarországnak, amiért mint tanár vallási viszonyai miatt egy piciny álláshoz sem juthatott és nagy hasznára s nekünk is hasznunkra kénytelen volt kivándorolni.
Budapesti Napló 1907. november 30.
Brown
