124. A BABONA SZÁZADA
124. A BABONA SZÁZADA
Flammarion-uccse, ez a század a csodák százada lesz, avagy a babonáé, ha úgy tetszik. Titkokat, rejtelmeket szagol a XX-ik század embere, s ez a csoda nem is olyan nagy csoda. Megijedtünk a magunk nagy emberi hatalmától, s mivel a vallást már régen eldobtuk, félünk. Félünk, s úgy cselekszünk, mint a Sion-hegy alatt cselekedtek a zsidók. Készül már az evangélium a számunkra, de mi ez alatt, lenn, bálványt faragunk magunknak. Íme Flammarion, a csillagos ég poéta-tudósa babonás erők létezéséről tesz vallást egy új könyvében. S Flammarionon kívül egy sereg tudós áll elő, s állítja, hogy a spiritizmus nem afféle gyermek-játék. Még a világmagyarázó tudomány is nagyot fordult egy-két évtized óta. Fuccs az anyagnak, s nemsokára tudni fogjuk, hogy még a szivar is valamelyes szellem valamelyes formációja. Repül az ember, az asztal, csupa szellem, és pedig indulatos szellem az egész valóság. És még néhány évvel ezelőtt kikacagtuk az amerikai és dél[olasz]országi furcsa, babonás szektákat. Ma már Európa is a bolondját járja, s inkarnált, reinkarnált Buddhák kezdenek szerepelni, mint Tibetben.
Német és francia lapok sokat írnak mostanában egy kilencéves fiúról. Svájci származású német gyerek, akiről három-négyszáz ember azt vallja, hogy a Messiás lesz. Volt egy elődje is, aki ezt a szektát megalapította, s az is Krisztusnak vallotta magát. A szekta hite szerint Krisztus mindig újjászületik, s ez idő szerint ebben a gyermekben él az istenember. Párizsban, Svájcban, Németországban vannak hívei ennek a kis szektának. Csekély, parányi, mulatságos mozgalom és hit, de nagyon jellemző reánk s a korra. A Lourdes-hez hasonló csodák napirenden vannak, s a legostobább képzelődésekből – religiók lesznek. Párizsban, Berlinben, Londonban a buddhizmus egyszerre terjed a teológiával, s az üdv hadseregének talán már Budapesten is van dandárja. Mindenesetre Budapesten is vannak már nemcsak spiritiszta amatőrök, de kicsi szekták, az obszkurizmus sokféle szektái.
Micsoda reménység és számítás ez Róma számára, mely szinte kétezer év óta a lelkek megzavarodásából él. Valóság, hogy ez emberiség szerencsétlen, s hogy olyan isteneket keres, akiket meg se értsen. Valóság, hogy minden század után, mely túlságosan aktívvá és gőgössé tette az embert, a sötétség és perverz alázatosság százada következett. Félő, hogy ilyen században élünk, s ebből megint csak Rómának s a pápista-pogány miszticizmusnak lesz haszna.
Budapesti Napló 1908. április 11.
A. E.
