141. JÚNIUS 14. ÉS JÚLIUS 14.
141. JÚNIUS 14. ÉS JÚLIUS 14.
Párizs, június 15.
Párizsban – sietve újságolom el a Népszava olvasóinak – mulatságos, érdekes és fontos dolog történt. Párizs polgársága kijavította a kalendáriumot s július 14-ik napját június 14-ik napján ünnepelte meg. Július 14-én rombolta le egykoron a nagy forradalom a Bastille-t s június 14-én futottak az idén a Grand-Prix-ért a lovak. S a nagy polgári lapok minden csúfolódás nélkül, sőt örömmel állapítják meg, hogy a Grand-Prix napja immár nagyobb ünnepe Párizsnak, mint a forradalom napja. És így is van és nagyon jól van így: a burzsoázia erre törekedett, s ezt gyönyörűen el is érte. Csak lóverseny-jegyekért szinte félmillió frankot költött el a Grand-Prix napján Párizs, s ráadásul eljátszott egy pár milliót. A nagy díj nyertese, a Northeast nevű paripa háromszázhatvanhárom ezer frankkal jutalmazta a gazdáját, amiért őt úgy megkergettette. A polgári Párizs pedig már a versenynap előtt hetekkel meg volt bolondulva az izgatottságtól. Annyi ember, ahány a versenyen künn volt, a világ összes Bastille-ait le tudná rombolni.
De ki gondol a Bastille-ra, ha Northeast, Sauge Pourprée, Souvigny és Medeah, ezek az illusztris lovak futnak? Aki az utolsó évtizedben néhányszor látta a párizsiak július 14-iki ünnepét, megért mindent. Húshagyó kedden vagy böjtközépkor százszor jobban s szívesebben is ünnepelnek a Bastille lerombolóinak unokái, mint július 14-én.
Ha semmi más, ez már magában is világosan megérteti, hogy az idők beteljesedtek. Azoknak árendája, akik a polgárság forradalmának gyümölcséből a végítélet harsonájáig kívántak s kívánnának élni, lejárt. Tunya, semmi, fakó, pocakos, haszontalan népség lett a nagy forradalom késő gyermekeiből. Ezek átkozódnak, ha a világ csak egy kicsit akképpen akarna változni, hogy az ő gyomruknak ne használjon. Ezek halálra rémülnek egy kis új, forradalmi ájertől: ezek megértek arra, hogy levágassanak s takarmányul adassanak oda az új idők szekere paripáinak. Ezeknek ló kell és nem ember, nyereség és nem föláldozás, izgalom és nem lelkes cselekvés. Július 14-ike – ám ez nekik, a derék burzsoáknak fájjon – megszokott komédiák unalmas napja lett a forradalomra való erős, harcias emlékezés helyett.
Így van jól, van Párizsnak már új népe, egy kicsit nagyobb ám, mint amilyen a június 14-iki lóversenyen künn járt. Amikor ez a nép május elseje előtt csak úgy félvállról üzen valamit, már megsemmisül a nyavalyás polgárság. A munkások, a szocialisták átengedték a július 14-et a polgárságnak s a polgárságnak most július 14. helyett június 14, a Bastille helyett Grand-Prix kell. Majd ők lássák meg, hogy Mirabeau és Danton helyett hogy fogják őket nemsokára a kátyúból kirántani – a lovak.
Népszava 1908. június 20.
A.
