ASBÓTH EDE
ASBÓTH EDE
Eperjes, Sáros m. 1816. jan. 3. A. Gottfried cs. kir. katonai méntelepi igazgató és br. Schweighardt Lujza fia. Magyar, nemes, evang. A lembergi egyetemen jogot végez. Volt hadnagy (1843-ig a méneskarnál szolgált), mérnök a Bega-csatorna építésénél Temesváron. Nőtlen. (Felesége 1854- br. Rudnyánszky Karolina, meghalt Arad, 1861., később Pánczy Irma.)
1848. szept. 24 (okt.1.)- főhadnagy a jászkunsági 24. honvédzászlóaljban. Novembertől a bánsági, 1849 februárjától az erdélyi hadtestben szolgál alakulatával. Febr. 17 (16.)- százados. Március közepén vezérkari századosként áthelyezik az erdélyi sereg főparancsnokságához Nagyszebenbe. Hadbírósági vallomása szerint áprilisban megbetegedett és a későbbi harcokban már nem vett részt.
Aradon 8 év várfogságra ítélik (1850. febr. 15.), azonban kegyelmet kap (febr. 28.). 1854. szervezkedés vádjával letartóztatják, 1855. bizonyíték hiányában szabadon engedik. Később földbérlő Paulison (Arad m.) 1890. volt őrnagyként (?) a Pest városi Honvédegylet tagja. † Budapest, 1896. márc. 25.
Lendvai: Temes m. II. 23., Nemesi évkönyv 1935. 210., Kempelen Béla I. 168., Közlöny 1848/109., 1849/63., Nagy: Háromszék XII., Mikár Zsigmond II. 52., Tört. Lapok 1896/8-9., 78., HL: Aradi hadb. 113/12, 2/371., Uo.: Rendőri megfigy. 98., Szül. akv.: MOL. C 1592., Gyászjel. OSzK
